Holdtánc
Amy Blankenship


A Ver Lancai #1
Envy élete tökéletes volt. Egy nagyszerű fiútestvér, egy csodálatos párkapcsolat és a legjobb munkahely, amit egy csajszi csak kívánhat magának... a város legmenőbb klubjait kellett végigjárnia. Legalábbis addig minden jól ment, amíg a legjobb barátja fel nem hívta, hogy a kedves párja fellép a limbóhintóra a Holdtánc parkettjén. A döntése, hogy ez ügyben kérdőre vonja az események oly láncolatát indította el, amely bevezette az unalmas hétköznapok mögött meghúzódó veszedelmes, paranormális világba. Olyan világba, ahol az emberek jaguárokká változhatnak át, ahol vámpírok portyáznak az utcákon és bukott angyalok járnak az emberek között. Devon egy vérjaguár, jellemét tekintve nem valami finom ember, a Holdtánc egyik tulajdonosa. Megszokott élete a feje tetejére állt, amikor egy, a klubjában táncoló, vörös és ellenállhatatlan rókalányra vetette szemét, aki mindig szemtelen cinizmussal és egy sokkolóval fegyverezte fel magát.

Envy élete tökéletes volt. Egy nagyszerű fiútestvér, egy csodálatos párkapcsolat és a legjobb munkahely, amit egy csajszi csak kívánhat magának... a város legmenőbb klubjait kellett végigjárnia. Legalábbis addig minden jól ment, amíg a legjobb barátja fel nem hívta, hogy a kedves párja fellép a limbóhintóra a Holdtánc parkettjén. A döntése, hogy ez ügyben kérdőre vonja az események oly láncolatát indította el, amely bevezette az unalmas hétköznapok mögött meghúzódó veszedelmes, paranormális világba. Olyan világba, ahol az emberek jaguárokká változhatnak át, ahol vámpírok portyáznak az utcákon és bukott angyalok járnak az emberek között. Devon egy vérjaguár, jellemét tekintve nem valami finom ember, a Holdtánc egyik tulajdonosa. Megszokott élete a feje tetejére állt, amikor egy, a klubjában táncoló, vörös és ellenállhatatlan rókalányra vetette szemét, aki mindig szemtelen cinizmussal és egy sokkolóval fegyverezte fel magát. A körülöttük dúló vámpírháború ellenére megfogadja, hogy ez a nő az ő asszonya lesz... és ha kell, a poklot is végigharcolja érte.







âHoldtÃ¡ncâ

A vÃ©r lÃ¡ncai sorozat 1. kÃ¶tet



Amy Blankenship, RK Melton

FordÃ­tÃ³: Ivan Czar (https://www.traduzionelibri.it/profilo_pubblico.asp?GUID=d861281c63cd25508fb69c7154a47b4b&caller=traduzioni)



SzerzÅi jogok Â© 2012 Amy Blankenship

MÃ¡sodik kiadÃ¡st publikÃ¡lta: TekTime

Minden jog fenntartva.



ProlÃ³gus

A Los Angeles-i Nemzeti Park veszÃ©lyes pumÃ¡knak Ã©s kÃ¼lfÃ¶ldrÅl behozott jaguÃ¡roknak ad otthont, amelyek szabadon kÃ³szÃ¡lhatnak a hatalmas erdÅben. Olykor felhÅtlen Ã©jeken valamivel tÃ¶bben vannak, mivel a vidÃ©ki emberek Ã¡ltal csak vÃ©r-Ã¡llatoknak vagy alakvÃ¡ltÃ³knak nevezett tÃ¡voli rokonaik velÃ¼k egyÃ¼tt vÃ¡ndorolnak ezeken a szelÃ­dÃ­tetlen tÃ¡jakon. Az ilyen Ã©jszakÃ¡kon a tÃ¶bbi Ã¡llat rejtekÃ©be bÃºjik, mÃ­g a vÃ¡rosbÃ³l Ã©rkezÅ ragadozÃ³k ellepik a terÃ¼letet, hogy vadÃ¡sszanak, vagy egyes esetekben olyan harcokat vÃ­vjanak egymÃ¡ssal, amelyeket emberek lakta terÃ¼leten nem tehetnek meg.

Nincs annÃ¡l nagyobb vÃ©rengzÃ©s, mint amikor az alakvÃ¡ltÃ³k egymÃ¡ssal harcolnak, Ã©s ha megsÃ©rÃ¼l valamelyikÃ¼k, akkor ugyanolyan veszÃ©lyesek az emberekre is, mint Ã¡llat-ellenfelÃ¼kre. Hogy Ã¶nmaguktÃ³l megvÃ©djÃ©k az embereket, hisz kÃ¶ztÃ¼k kell, Ã©ljenek, amikor csak lehetsÃ©ges, az alakvÃ¡ltÃ³k a vitÃ¡ikat az emberektÅl tÃ¡vol rendezik el Ã©s erre a legkivÃ¡lÃ³bb helyszÃ­nek az Åsi vadÃ¡szmezÅk mÃ©lyÃ©n vannak.

Ma Ã©jjel az erdÅ kÃ­sÃ©rtetiesen csendessÃ© vÃ¡lt, ahogy a vÃ¡ros kÃ©t legnagyobb klÃ¡njÃ¡nak tulajdonosa lÃ©pett be a lakatlan terÃ¼letre, levÃ©ve ruhÃ¡ikat, szabadjÃ¡ra engedve a bennÃ¼k szunnyadÃ³ szÃ¶rnyeteget. Ma Ã©jjel egy olyan vÃ¡mpÃ­r sÃ­rjÃ¡nÃ¡l kÃ¼zdenek, aki mindkettejÃ¼ket elpusztÃ­thatja.

Az erdÅ mÃ©lyÃ©n, ahol ember nem hallhatja Åket, Malachi a kisebb vÃ©rjaguÃ¡r-klÃ¡n vezÃ©re vÃ¡gtatott Ã¡t a sÃ¶tÃ©tsÃ©gen ellensÃ©ge felÃ©... akiben sosem kellett volna megbÃ­znia, legjobb barÃ¡tja helyett. CÃ©lpontja szintÃ©n alakvÃ¡ltÃ³ volt, kinek a puma vÃ©re zubogott ereiben, Nathaniel Wilder... 30 Ã©ve mÃ¡r, hogy Ã¼zlettÃ¡rsak lettek.

Malachi betÃ¶rt a tisztÃ¡sra Ã©s ott talÃ¡lta Nathanielt, aki emberi formÃ¡ban vÃ¡rt mÃ¡r rÃ¡. NÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©s tett elÅre, mintha csak egyik formÃ¡bÃ³l a mÃ¡sikba sÃ©tÃ¡lna, Malachi is visszatÃ©rt az emberi kÃ¼lsÅhÃ¶z. Mindketten halÃ¡los kÃ©pessÃ©gekkel bÃ­rtak, fÃ¼ggetlenÃ¼l melyik alakjukat Ã¶ltÃ¶ttÃ©k. EmberkÃ©nt kisportolt alkatuk volt, acÃ©los izmokkal a lÃ¡gy bÅr alatt. Az alakvÃ¡ltÃ³kon lassan fognak az Ã©vek, mindketten 30 Ã©v kÃ¶rÃ¼linek nÃ©ztek ki, holott mÃ¡r rÃ©g az 50-es Ã©veikbe lÃ©ptek.

Ha ez egy Hollywoodban kÃ©szÃ¼lt filmjelenet lett volna, akkor nÃ©hÃ¡ny percen belÃ¼l vÃ©resre fordultak volna az esemÃ©nyek, de itt a valÃ³sÃ¡gban nem vÃ©rengzÅ fenevadak vicsorogtak egymÃ¡sra. A meztelensÃ©g nem sokat jelent egy alakvÃ¡ltÃ³ szÃ¡mÃ¡ra Ã©s a hold fÃ©nye szinte rivaldafÃ©nykÃ©nt sÃ¼tÃ¶tt le a pÃ¡rosra a felhÅk kÃ¶zÃ¼l.

âEnnek a harcnak nem kell megtÃ¶rtÃ©nnie!â â mondta terÃ¼letÃ©t vÃ©dve Nathaniel, Ã©s kÃ¶zben prÃ³bÃ¡lta jobb belÃ¡tÃ¡sra bÃ­rni barÃ¡tjÃ¡t. âHallgass meg! MÃ¡r harminc Ã©ve tÃ¶rtÃ©nt, azÃ³ta minden megvÃ¡ltozott... Ã©n is megvÃ¡ltoztam.â

âHarminc Ã©v hazugsÃ¡g!â - DÃ¶rrent rÃ¡ Malachi, hangja visszhangzott a tisztÃ¡son. Tekintete arra a terÃ¼letre rÃ©vedt, ahovÃ¡ eltemette Kane-t, Ã©s Ã©rezte, ahogy kÃ¶nnyek gyÅ±lnek a szemÃ©be. âMiattad zÃ¡rtam a por Ã©s sÃ¡r bÃ¶rtÃ¶nÃ©be Kane-t... miattad Ã¡tkoztam el harminc Ã©vre!â

âNem engedhetem, hogy felnyisd a sÃ­rjÃ¡t, Malachi! Tudod, hogy mi fog tÃ¶rtÃ©nni, ha megteszed.â â Nathaniel feszÃ¼lt pillantÃ¡st vetett Malachira, ahogy Å hosszan bÃ¡mult annak az embernek a sÃ­rjÃ¡ra, ki egykoron a legjobb barÃ¡tja volt. Sose Ã©rtenÃ© meg. Kane vÃ¡mpÃ­r volt Ã©s emiatt veszÃ©lyes.

Kane volt pont az egyike annak a kÃ©t oknak, ami miatt a jaguÃ¡rok Ã©s a pumÃ¡k kÃ¶zÃ¶tt sose valÃ³sulhatott meg a szÃ¶vetsÃ©g... Kane Ã©s Malachi gyÃ¶nyÃ¶rÅ±, de csalÃ¡rd Ã©s hÅ±tlen felesÃ©ge, Carlotta. ElÅszÃ¶r Nathaniel esett vele szerelembe, holott nem akarta, hogy a tÃ¶rtÃ©net Ã­gy alakuljon. A vÃ©gÃ©n Nathaniel fÃ©ltÃ©keny ÅrjÃ¶ngÃ©ssel vetett vÃ©get a dolognak... mondhatni, kÃ©t legyet Ã¼tÃ¶tt egy csapÃ¡sra.

âA legjobb barÃ¡tom volt, aki sose Ã¡rult el engem! Te voltÃ¡l az, aki hÃ¡tbatÃ¡madott!â Malachi szemÃ©be kÃ¶nnyek szÃ¶ktek a haragtÃ³l, felemelte kezÃ©t Ã©s megÃ©rintette a fÃ¼lbevalÃ³t, melyet viselt; Kane fÃ¼lbevalÃ³jÃ¡t. Hogy tehette meg? Amikor rÃ¡talÃ¡lt Kane-re, ahogy a halott felesÃ©ge fÃ¶lÃ© hajolt, egy pillanatra megtorpant, amÃ­g Nathaniel meg nem erÅsÃ­tette, hogy Kane volt a gyilkos.

A nÅ itt halt meg ezen a tisztÃ¡son, Ã­gy azt lÃ¡tta helyÃ©nvalÃ³nak, hogy Kane-t ehhez a tisztÃ¡shoz lÃ¡ncolja bÅ±bÃ¡jjal... e fÃ¶ld alÃ¡. MÃ©g Kane varÃ¡zskÃ¶nyvÃ©t is ellopta, hogy bosszÃºkÃ©nt ellene hasznÃ¡lja.

Viszont... Nathanielnek egy dologban igaza volt. A legtÃ¶bb vÃ¡mpÃ­r termÃ©szetÃ©nÃ©l fogva gonosz, de akad nÃ©hÃ¡ny kivÃ©tel Ã©s Kane e kivÃ©telek egyike volt. De nem lÃ©tezett annÃ¡l gonoszabb a vilÃ¡gon, mint amit Å maga cselekedett. Ezt a varÃ¡zslatot csak Kane igaz lelki tÃ¡rsa oldhatja fel.

Malachi akkoriban gonosz viccnek tartotta ezt, mivel kortalan lÃ©te ellenÃ©re Kane mÃ©g nem talÃ¡lta meg az igaz lelki tÃ¡rsÃ¡t. RÃ©gen gyakran viccelÅdtek azon, hogy olyan nÅ mÃ©g nem szÃ¼letett erre a fÃ¶ldre. Szemei elÅtt tisztÃ¡n megjelent Kane mosolya Ã©s ahogy mondani szokta: âfurcsa humora lenne az istennek, ha megalkotna valaha is egy ilyen nÅt csak azÃ©rt, hogy egy ilyen Åskori lelettel Ã¶sszehozzaâ.

âMÃ¡r tÃºl rÃ©g Ã³ta van eltemetve.â â szÃ³lt figyelmeztetÅ hangon Nathaniel. âAzzal a vÃ©rszomjjal Ã©s ÅrÃ¼lettel, ami benne tombol... ha most kiszabadÃ­tod, mindkettÅnket elpusztÃ­t.â

Malachi felnÃ©zett Ã©s mereven bÃ¡mult Nathanielre. âCsak engem kell megÃ¶lnie, mert te addigra mÃ¡r halott leszel.â

Erre fenyegetÃ©sre mindketten Ãºjra Ã¡tvÃ¡ltoztak vadÃ¡llati alakjukba.



*****



Tabatha King, vagy Tabby, ahogy errefelÃ© hÃ­vta mindenki, a tÃ¡borhelynek a hatalmas rezervÃ¡tumhoz legkÃ¶zelebb esÅ rÃ©szÃ©n Ã¼ldÃ¶gÃ©lt szÃ¼lei hatalmas lakÃ³autÃ³jÃ¡nak lÃ©pcsÅjÃ©n fÃ¼rkÃ©szve a csillagokat, amelyeket nÃ©ha megpillanthatott a felhÅk kÃ¶zÃ¶tt. ElfÃºjta a szemÃ©be lÃ³gÃ³ hajÃ¡t, Ã©s megkÃ¶nnyebbÃ¼lt, hogy vÃ©gre elÃ¡llt az esÅ.

Ez volt Ã©lete elsÅ tÃ¡borozÃ¡sa Ã©s eszÃ©be nem jutott volna, hogy a kocsiban tÃ¶ltsÃ¶n akÃ¡r egy percet is. Teljesen lÃ¡zba hozta ez a kirÃ¡ndulÃ¡s Ã©s vÃ©gtelenÃ¼l boldog volt, amikor megengedtÃ©k neki, hogy a csalÃ¡d kiskutyÃ¡jÃ¡t, Scrappyt is elhozza. Rengeteget kellett kÃ©rlelnie a szÃ¼leit, de miutÃ¡n megÃ­gÃ©rte, hogy gondjÃ¡t viseli a kis Yorkie barÃ¡tjÃ¡nak, nagy nehezen sikerÃ¼lt jobb belÃ¡tÃ¡sra bÃ­rnia szÃ¼leit.

Scrappy Ã©pp megugatta a sÃ¶tÃ©tsÃ©get, kÃ¶rbe-kÃ¶rbe rohangÃ¡lva, mÃ¡r amennyire a pÃ³rÃ¡z engedte, ellenÃ¡llhatatlan vÃ¡ggyal, hogy Ã¼ldÃ¶zÅbe vegye az Ã¡rnyakat, melyek Ãºgy megragadtÃ¡k figyelmÃ©t. A kislÃ¡ny hirtelen felsÃ³hajtott, amikor Scrappy valahogy kibÃºjt a pÃ³rÃ¡zbÃ³l Ã©s elszaladt. Felpattant a fÃ©m lÃ©pcsÅrÅl, amikor kiskutyÃ¡ja Ã¡tbÃºjt a tÃ¡bort a rezervÃ¡tumtÃ³l elvÃ¡lasztÃ³ kerÃ­tÃ©s alatt, egy szÅ±k nyÃ­lÃ¡son Ã¡t.

âScrappy! Nem szabad!â â kiÃ¡ltotta Tabby Ã©s elkezdett a kiskutya utÃ¡n szaladni. A szÃ¼lei rÃ¡bÃ­ztÃ¡k, nem veszÃ­theti szem elÅl. MegÃ¡llt a kerÃ­tÃ©snÃ©l, mÃ©ly levegÅt vett, ahogy belenÃ©zett a fÃ¡k kÃ¶zÃ¶tti sÃ¶tÃ©tsÃ©gbe. âNem vagyok gyÃ¡va!â BÃ¡torsÃ¡got gyÅ±jtve beleharapott az ajkÃ¡ba, mielÅtt letÃ©rdelt volna, hogy megvizsgÃ¡lja a nyÃ­lÃ¡st a kerÃ­tÃ©s alatt.

NÃ©hÃ¡ny karcolÃ¡s Ã¡rÃ¡n Ã¡tpasszÃ­rozta magÃ¡t a kerÃ­tÃ©s alatt Ã©s befutott az erdÅbe, kÃ¶vetve a tÃ¡voli csaholÃ¡s hangjait. âEgyszer mÃ©g a sÃ­rba viszel!â â suttogta mÃ©rgelÅdve, majd csettintett nyelvÃ©vel, hisz tudta arra a hangra mindig oda szokott menni.

âTabby, hol vagy?â

Tabby hallotta Ã©desanyja hÃ­vÃ³ szavait, de sokkal inkÃ¡bb a kutyÃ¡t szerette volna visszajuttatni a tÃ¡borba. Scrappy az Å kutyÃ¡ja volt Ã©s az Å felelÅssÃ©ge volt vigyÃ¡zni rÃ¡. Ahelyett, hogy visszakiÃ¡ltott volna akÃ¡r az Ã©desanyjÃ¡nak, akÃ¡r kiskutyÃ¡jÃ¡nak, inkÃ¡bb csendben maradt Ã©s kÃ¶vette Scrappy vÃ©kony hangÃº ugatÃ¡sÃ¡t.

Nem tartott sokÃ¡ig, mire TabathÃ¡nak meg kellett Ã¡llnia egy percre, hogy kifÃºjja magÃ¡t. NekidÅlt hÃ¡ttal egy fÃ¡nak, majd a koszos tÃ©rdeire tÃ¡masztotta kezeit, sÅ±rÅ± kapkodva a levegÅt Ã©s hallgatva az erdÅ hangjait. Mindig is szeretett volna csak Ãºgy Ã¡llni az erdÅ kÃ¶zepÃ©n Ã©s hallgatni a hangokat, ahogy az indiÃ¡nok tettÃ©k a filmekben.

Az esÅfelhÅk egy kis idÅre feloszlottak ugyan, de Ãºjra bebeborul Ã©s a vilÃ¡gos holdfÃ©ny hirtelen eltÅ±nt. KissÃ© megijedt, amikor Ã©szrevettel, hogy mÃ¡r nem lÃ¡tja a tÃ¡bor fÃ©nyeit.

Ãvatosan elÅrÃ©bb lÃ©pett, majd hevesen kÃ¶rbenÃ©zett, de csak sÃ¶tÃ©tsÃ©get, a fÃ¡k Ã©pphogy kivehetÅ tÃ¶rzseit Ã©s mÃ©g sÃ¶tÃ©tebb Ã¡rnyakat lÃ¡tott. Megremegett a hangja, amikor egyfajta morgÃ¡st hallott meg a tÃ¡volban a hÃ¡ta mÃ¶gÃ¶tt. Ãgy dÃ¶ntÃ¶tt, nem tetszik neki az az irÃ¡ny Ã©s azonnal elkezdett futni a mÃ¡sik irÃ¡nyba anÃ©lkÃ¼l, hogy akÃ¡r csak hÃ¡trapillantott volna.

ÃrÃ¶kkÃ©valÃ³sÃ¡gnak tÅ±nt az az idÅ, mire Ãºjra meghallotta Scrappy ugatÃ¡sÃ¡t Ã©s azonnal elindult abba az irÃ¡nyba, remÃ©lve, hogy bÃ¡rmi is morgott, az nem Åt Ã¼ldÃ¶zi. Ãjabb morgÃ¡st hallott, de ezÃºttal a hang valahonnan az elÅtte lÃ©vÅ irÃ¡nybÃ³l jÃ¶tt.

MegprÃ³bÃ¡lta megvetni a lÃ¡bÃ¡t, ahogy lecsÃºszott egy lejtÅs rÃ©szen, de a talaj tÃºl laza volt Ã©s a nedves avar miatt nagyon csÃºszÃ³s volt. Nem tudott megÃ¡llni, egyre gyorsabban csÃºszott le, majd lezuhant a lejtÅ aljÃ¡ra.

TÃ¼dejÃ©bÅl kiszorult a levegÅ, ahogy neki csapÃ³dott egy kidÅlt fÃ¡nak, de legalÃ¡bb mÃ¡r nem csÃºszott tovÃ¡bb. MiutÃ¡n Ãºjra tudott levegÅt venni az elsÅ dolog, amit Ã©szrevett, hogy Scrappy mÃ¡r nem ugat. Ãjra hallotta a morgÃ¡st Ã©s megprÃ³bÃ¡lt visszamÃ¡szni dombra, amikor meghallotta halkan nyÃ¼szÃ­teni. TÃ©rden kÃºszva jutott fel, majd Ã¡tmÃ¡szott egy korhadt fÃ¡n Ã©s meglÃ¡tta a tisztÃ¡st, ahogy a hold fÃ©nye egyenesen lesÃ¼tÃ¶tt a terÃ¼letre.

Pont a kÃ¶zepÃ©n meglÃ¡tta Scrappyt, nyÃ¼szÃ­tve, mint akinek Ã©pp lÃ¡ttÃ¡k a bajÃ¡t az utcai kÃ³bor kutyÃ¡k. A kiskutya a fÃ¶ldÃ¶n hasalt Ã©s hÃ¡trÃ¡lva kÃºszott visszafelÃ©. Amikor meglÃ¡tta, hogy miÃ©rt, kÃ©k szemei nagyon elkerekedtek. A tisztÃ¡son kÃ©t vadÃ¡llat kÃ¶zelÃ­tett egymÃ¡s felÃ© igen lassan Ã©s Scrappy pont kettejÃ¼k kÃ¶zÃ¶tt helyezkedett el.

âTe kis ostoba!â â szisszent fel Tabby halkan.

Felismerte az Ã¡llatokat, mert Ã©desapja mutatott rÃ³luk kÃ©peket mÃ©g az utazÃ¡s elÅtt. Az egyik egy puma volt Ã©s a mÃ¡sikat addig csak TV-ben lÃ¡tta... egy jaguÃ¡r volt. Szerette az Ã¡llatos ismeretterjesztÅ filmeket Ã©s nem fintorgott Ãºgy, mint az anyja, amikor a filmekben kÃ©t Ã¡llat egymÃ¡sra tÃ¡madott. De ez most teljesen mÃ¡s volt... ez a valÃ³sÃ¡g volt, Ã©s kissÃ© fÃ©lelmetesnek hatott.

Olyan nagymacskÃ¡k voltak, amelyek kÃ¶nnyen felfalhattÃ¡k volna. A kecses mozgÃ¡sÃº Ã¡llatok kÃ¶rbe-kÃ¶rbe jÃ¡rtak, Ã©s kÃ¶zben mÃ©ly torokhangon egymÃ¡sra morogtak Ã©s szemeik mint arany medalionok villantak meg az Ã©jben. A halÃ¡los hangokat a szÃ©l egyenesen Tabatha felÃ© vitte, ahogy nÃ¶vekvÅ fÃ©lelemmel nÃ©zte Åket.

âGyere mÃ¡r, Scrappy!â â sÃºgta oda remÃ©lve, hogy a nagymacskÃ¡k nem figyelnek fel rÃ¡. âGyere ide, mielÅtt valamelyik a vÃ©gÃ©n rÃ¡d lÃ©p!â Azt akarta mondani, hogy âmielÅtt megesznekâ, de nem akarta szegÃ©ny kis Ã¶lebet megijeszteni, Ã­gy is elÃ©ggÃ© meg volt mÃ¡r rÃ©mÃ¼lve.

A nagymacskÃ¡k hirtelen egymÃ¡sra Ã¼vÃ¶ltÃ¶ttek olyan hangerÅvel Ã©s fÃ©lelmetesen, hogy TabathÃ¡nak be kellett fognia a fÃ¼lÃ©t. Teljes sebessÃ©gÃ¼kkel egymÃ¡snak vetettÃ©k magukat a tisztÃ¡son keresztÃ¼l, amitÅl a kis Scrappy fÃ¼lÃ©t, farkÃ¡t behÃºzva menekÃ¼lni kezdett fÃ©lelmÃ©ben.

LÃ¡tva a besokkolt kisÃ¡llatot, Tabatha Ã¡tmÃ¡szott a fatÃ¶rzsÃ¶n Ã©s elkezdett Scrappy felÃ© szaladni olyan gyorsan, ahogyan csak bÃ­rt. KÃ¶zelebb volt Scrappyhez, mint a vadÃ¡llatok Ã©s levettette magÃ¡t, hogy gyorsan testÃ©vel vÃ©delmezze a kis Ã¡llatot, ahogy a kÃ©t nagymacska pont felette egymÃ¡snak ugrott.

âKÃ©rlek, ne bÃ¡ntsÃ¡tok a kiskutyÃ¡mat!â â kiÃ¡ltotta.

Ãjra felkiÃ¡ltott sikÃ­tva, amikor az egyik Ã©les karom feltÃ©pte a karjÃ¡t, mÃ­g egy mÃ¡sik a hÃ¡tÃ¡t hasÃ­totta fel. A nagymacskÃ¡t kÃ¶zvetlen mÃ¶gÃ¶tte Ã©rtek fÃ¶ldet szinte csonttÃ¶rÅ puffanÃ¡ssal, morogva Ã©s Ã¼vÃ¶ltve egymÃ¡sra. TovÃ¡bbra is Scrappy fÃ¶lÃ© borulva maradt, aki reszketve nyÃ¼szÃ¶gÃ¶tt halkan alatta, mÃ©g csak rÃ¡ se mert pillantani a nÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©sre mÃ¶gÃ¶tte kÃ¼zdÅ vadÃ¡llatokra.

Tabatha tÃºlsÃ¡gosan fÃ©lt ahhoz, hogy megmozduljon Ã©s olyan szorosan tartotta kiskutyÃ¡jÃ¡t, ahogy csak tudta. Szorosan lecsukott szemmel kezdte el suttogni Scrappynek, hogy fusson segÃ­tsÃ©gÃ©rt, ha valamelyik nagymacska elkapnÃ¡ Åt is. Valami meleg Ã©s nedves Ã©rzÃ©s futott vÃ©gig a hÃ¡tÃ¡n, de nem mert megmozdulni. VÃ©gÃ¼l, ahogy a harc hangjai elcsendesedtek, erÅt vett magÃ¡n Ã©s a vÃ¡lla mÃ¶gÃ¶tt hÃ¡trapillantott.

Reszketve kezdett el sÃ­rni, ahogy kÃ©t fÃ©rfit lÃ¡tott maga mÃ¶gÃ¶tt fekÃ¼dni, mindkettÅ testÃ©t csupa vÃ©r borÃ­totta. Tabatha lassan feltÃ©rdelt, karjÃ¡ban tartotta fÃ©ltve ÅrzÃ¶tt kiskutyÃ¡jÃ¡t Ã©s elkezdett visszafelÃ© kÃºszni. HovÃ¡ lett a puma Ã©s a jaguÃ¡r? MegtÃ¡madtÃ¡k ezt a kÃ©t fÃ©rfit is Ã©s elszaladtak volna? De miÃ©rt meztelenek ezek a fÃ©rfiak?

Nathaniel hirtelen kinyitotta a szemÃ©t Ã©s Ã©les fogaival rÃ¡vicsorgott.

Tabatha hÃ¡trÃ¡lÃ¡s kÃ¶zben megbotlott, majdnem elesett, de sikerÃ¼lt visszaszereznie egyensÃºlyÃ¡t. Scrappy Ãºjra nyÃ¼szÃ­teni kezdett, ahogy a fÃ©rfi a puma morgÃ¡sÃ¡t utÃ¡nozta Ã©s kiszabadÃ­totta magÃ¡t Tabby karjai kÃ¶zÃ¼l. Egyenesen az erdÅ felÃ© szaladt a fÃ©lelemtÅl vonyÃ­tva.

Malachi meg-megrÃ¡ndult, ahogy a vÃ©r Ã¶mlÃ¶tt a mellkasÃ¡bÃ³l. Ahogy kinyitotta a szÃ¡jÃ¡t, egyetlen szÃ³t morgott oda a kislÃ¡nynak.

âFuss!â â hangja egy jaguÃ¡r fÃ¼lsiketÃ­tÅ sikolyÃ¡val Ã©rt vÃ©get.

TabathÃ¡nak nem kellett kÃ©tszer mondani, azonnal engedelmeskedett. Sarkon fordult Ã©s elfutott a tisztÃ¡srÃ³l, mÃ©g csak visszapillantani se mert. Nem Ã©rdekelte hova szalad, csak el innen; minÃ©l messzebb ezektÅl a fÃ©lelmetes Ã©s vÃ©res emberektÅl.



*****



âKÃ¶szÃ¶nÃ¶m, Ã¶nÃ¶k a helyi hÃ­reket hallgatjÃ¡k. Ma este egy helyi csalÃ¡d joggal Ã¼nnepelhet. KislÃ¡nyuk, Tabatha vÃ©gre elÅkerÃ¼lt, ahogy cÃ©ltalanul bolyongott az erdÅben a Los Angeles-i Nemzeti Park terÃ¼letÃ©n, miutÃ¡n hÃ¡rom nappal ezelÅtt elindult megkeresni a csalÃ¡d kiskutyÃ¡jÃ¡t a Crystal Lake melletti tÃ¡borhelyÃ¼krÅl. Ãgy tÅ±nik a kiskutyÃ¡nak sikerÃ¼lt kiszabadulnia a pÃ³rÃ¡zÃ¡bÃ³l Ã©s befutott az erdÅbe. A hÃ©t Ã©ves, de nagyon bÃ¡tor kis gazdÃ¡ja utÃ¡nafutott Ã©s a ma reggelig nem kerÃ¼lt elÅ. Sajnos, a kiskutya nem lett meg. A rendÅrsÃ©g jelentÃ©se szerint sokkos Ã¡llapotban a helyi kÃ³rhÃ¡zban Ã¡poljÃ¡k, Ã©s Ãºgy tÅ±nik tÃºlÃ©lÅje egy pumatÃ¡madÃ¡snak. A kis Tabatha rendÃ­thetetlenÃ¼l mesÃ©lt az erdÃ©szeknek a kÃ©t sÃ©rÃ¼lt fÃ©rfirÃ³l, de a huszonÃ¶t nÃ©gyzetmÃ©rfÃ¶ldes terÃ¼let alapos Ã¡tfÃ©sÃ¼lÃ©se utÃ¡n se leltÃ©k egyiknek se a nyomÃ¡t. TovÃ¡bbi rÃ©szletekkel vÃ¡rjuk Ã¶nÃ¶ket egy Ã³ra mÃºlva.â



1. fejezet

10 Ã©vvel kÃ©sÅbb...

Hangos zene dÃ¼bÃ¶rgÃ©se szÅ±rÅdÃ¶tt ki a klubbÃ³l, egy nagy lila neon cÃ©gÃ©r vÃ¡ltogatta szÃ­nÃ©t a zene Ã¼temÃ©re. A fÃ©ny baljÃ³s derengÃ©ssel vilÃ¡gÃ­totta meg az Ãºt tÃºloldalÃ¡n lÃ©vÅ hÃ¡zat. Az Ã©pÃ¼let tetejÃ©n egy rÃ¶vid, szÅke hajÃº fÃ©rfi pihentette egyik lÃ¡bÃ¡t annak pÃ¡rkÃ¡nyÃ¡n. ElÅrehajolt, kezÃ©vel tÃ©rdÃ©t tÃ¡masztott, Ãºgy szÃ­vta cigarettÃ¡jÃ¡t.

Kane Tripp enyhÃ©n hÃ¡travetette fejÃ©t, ahogy beletÃºrt rÃ¶vid, tÃ¼skÃ©s hajÃ¡ba. Nem volt Ã­nyÃ©re, hogy levÃ¡gatta, hiÃ¡nyolta a rÃ©gi hosszÃ¡t. MÃ©g mindig emlÃ©kezett arra az Ã©rzÃ©sre, ahogy selymesen simogatta a hÃ¡tÃ¡t. SzÃ¡jÃ¡hoz emelte a cigarettÃ¡t, Ã©s egy nagyobb slukkot szÃ­vott belÅle, ahogy felmerengett elÅtte, mennyi mindent hiÃ¡nyolt. Mint pÃ©ldÃ¡ul azt a cigarettÃ¡t, amit rÃ©gen szÃ­vott, mÃ©g mielÅtt Ã©lve eltemettÃ©k Ã©s otthagytÃ¡k megrothadni.

Negyven Ã©vvel ezelÅtt Ã©rte vÃ¡ratlanul, hogy Malachi, egy kisebb vÃ©rjaguÃ¡r-klÃ¡n vÃ¡ratlanul rÃ¡tÃ¡madott azzal a vÃ¡ddal, hogy megÃ¶lte az alakvÃ¡ltÃ³ pÃ¡rjÃ¡t. AzelÅtt az Ã©jszaka elÅtt Kane jÃ³ kapcsolatot Ã¡polt a jaguÃ¡rokkal Ã©s vezetÅjÃ¼k az egyik legbizalmasabb barÃ¡tja volt. Kane Ã¶sszeszorÃ­totta ajkait, ahogy az emlÃ©kek Ãºjra feltÃ¶rtek benne. Malachi megvÃ¡dolta, elÃ­tÃ©lte Ã©s hirtelen felindulÃ¡sbÃ³l vÃ©gre is hajtotta rajta az Ã­tÃ©letet.

Pont abbÃ³l a varÃ¡zskÃ¶nyvbÅl lopta a varÃ¡zslatot, amelyet Kane biztos helyen rejtve vÃ©lt. Malachi olyan Ã¡tokkal sÃºjtotta, mely bebÃ¶rtÃ¶nÃ¶zte, nÃ©masÃ¡gra Ã©s mozdulatlansÃ¡gra kÃ¡rhoztatva... az Ã¶nvÃ©delem puszta remÃ©nye nÃ©lkÃ¼l. Majd Malachi elvette Kane vÃ©rkÃ¶ves fÃ¼lbevalÃ³jÃ¡t is, amely lehetÅvÃ© tette szÃ¡mÃ¡ra, hogy napfÃ©nyben is szabadon jÃ¡rhasson. Azok a vÃ©rkÃ¶vek egykor Syn, az elsÅ vÃ¡mpÃ­r tulajdonÃ¡ban voltak.

Egyszer Kane megkÃ©rdezte, hogyan lehetett Syn az elsÅ, Ã©s a vÃ¡lasz igen megrÃ©mÃ­tette.

Syn egyedÃ¼l Ã©rkezett erre a vilÃ¡gra, sÃ©rÃ¼lten Ã©s az Ã©hhalÃ¡l kÃ¼szÃ¶bÃ©n. Egy fiatal fÃ©rfi talÃ¡lt rÃ¡ Ã©s az Ã©hezÃ©stÅl elvakultan Syn a vÃ©rÃ©t vette. A vÃ¡mpÃ­r gyorsan megtanulta, hogy e vilÃ¡g emberei igen tÃ¶rÃ©keny lÃ©nyek, kiknek lelke elhagyja azokat, ha osztoznak vele a vÃ©rÃ©n abban a remÃ©nyben, hogy csalÃ¡dot alapÃ­that ezen a fÃ¶ldÃ¶n. Viszont, ha a lelkÃ¼ket elvesztik, Ãºgy szÃ¡mÃ¡ra hasztalannÃ¡ vÃ¡lnak Ã©s alig lesznek tÃ¶bbek egyszerÅ± szÃ¶rnyetegeknÃ©l.

VÃ©gtelen Ã©lete sorÃ¡n Syn csupÃ¡n hÃ¡rom olyan emberrel talÃ¡lkozott, akik az Ã¡talakulÃ¡s utÃ¡n kÃ©pesek voltak megtartani a lelkÃ¼ket... Ã©s ezÃ¡ltal gyermekeivÃ© vÃ¡lhattak. CsupÃ¡n egy kÃ¼lÃ¶nbsÃ©g volt kÃ¶zte Ã©s gyermekei kÃ¶zÃ¶tt. Åket Ã©gette a napfÃ©ny... Ã­gy nekik Ã©s szÃ¶rnyeteg testvÃ©reiknek a napfÃ©nytÅl rejtve kellett Ã©lni Ã©letÃ¼ket. Syn bolygÃ³jÃ¡n ez a jelensÃ©g nem jelentett problÃ©mÃ¡t a vÃ©rkÃ¶vek miatt.

Syn mÃ©g a sajÃ¡t vilÃ¡gÃ¡bÃ³l hozta vÃ©rkÅbÅl kÃ©szÃ¼lt vastag karkÃ¶tÅit, amelyeket mindig viselt. Kis darabokat tÃ¶rt le az egyik karkÃ¶tÅbÅl Ã©s egy gyÅ±rÅ±t, egy nyakÃ©ket Ã©s egy fÃ¼lbevalÃ³t kÃ©szÃ­tett belÅlÃ¼k. Kane felnyÃºlt Ã©s megÃ©rintette a fÃ¼lbevalÃ³jÃ¡t, amelyek most is viselt.

Annak ellenÃ©re, hogy a vÃ©rkÅ mondhatni normÃ¡lis Ã©letet tett szÃ¡mÃ¡ra lehetÅvÃ©... Syn varÃ¡zskÃ¶nyve volt az, ami Kane vesztÃ©t okozta. A kivÃ¡lasztottjÃ¡ra bÃ­zta, hogy felelÅssÃ©ggel hasznÃ¡lja, amÃ­g Å alszik. De az tartalmazta azt az Ã¡tkot, amely a lÃ©lektelen gyermeket kivÃ©gzÃ©sÃ©re volt hasznÃ¡latos, ha mÃ¡r tÃºl nagy veszÃ©lyt jelentettek az emberekre.

Az Ã¡tok hatÃ¡sa alatt, amelyet rajta is hasznÃ¡ltak, Kane sÃ¶tÃ©t, merev szemekkel csak nÃ©zni tudta, ahogy egykori barÃ¡tja lapÃ¡tolja rÃ¡ a fekete fÃ¶ldet. Az utolsÃ³ dolog, ami emlÃ©kkÃ©nt felrÃ©mlett elÅtte, az az erdÅ fÃ¡i feletti csillagokkal teleszÃ³rt Ã©gbolt volt.

Majd mindent elemÃ©sztett a sÃ¶tÃ©tsÃ©g Ã©s a csend. A varÃ¡zslat lelÃ¡ncolva tartotta, de Ã©rezte a fÃ¶ld csÃºszÃ³mÃ¡szÃ³it testÃ©n. AprÃ³, halandÃ³ lÃ©nyek, amelyek nem ettek Ã©lÅholt testÃ©bÅl, de anÃ©lkÃ¼l, hogy tudtÃ¡k volna, a lelkÃ©bÅl tÃ¡plÃ¡lkoztak.

Az idÅ mÃºlÃ¡sÃ¡val szinte biztos volt benne, hogy vÃ©gleg elvesztette Ã©p elmÃ©jÃ©t, hisz oly gyakran hallott kÃ¼lÃ¶nfÃ©le zajokat... hangokat. Nagy Ã¶rÃ¶mmel fogadta Åket bÃ¶rtÃ¶nÃ©ben Ã©s vÃ¡gyakozott, hogy minÃ©l tÃ¶bbet hallhasson. Olykor egÃ©sz csalÃ¡dokat hallott, mÃ¡skor csak felnÅtteket.

AlkalmakkÃ©nt megprÃ³bÃ¡lt harcolni a varÃ¡zslat ellen, segÃ­tsÃ©gÃ©rt kiÃ¡ltani vagy akÃ¡r csak Ã¶nmaga tÃ¡rsasÃ¡ga lenni. De a mÃ¡gia teljesen megbÃ©klyÃ³zta, erÅtlennÃ© tÃ©ve Åt. Ismerte ezt a varÃ¡zslatot... a szÃ¶rnyetegeken alkalmazta. Igen bonyolult varÃ¡zslat volt, amely alÃ³l csak az igaz szerelem vÃ©re szabadÃ­thatta fel. A szerelem varÃ¡zsa oly erÅs, hogy kizÃ¡rÃ³lag az Ã¡ldozat lelki tÃ¡rsa kÃ©pes megtÃ¶rni.

AzÃ©rt is mÅ±kÃ¶dÃ¶tt oly kivÃ¡lÃ³an a lÃ©lektelen vÃ¡mpÃ­rokon, mert akiknek nincs lelke, azoknak nem lehet lelki tÃ¡rsa se. TÃ¶bbszÃ¶r is ehhez a mÃ¡giÃ¡hoz fordult, amikor meg kellett szabadÃ­tani a vilÃ¡got dÃ©moni Ã©s Ã¡mokfutÃ³ gyilkos testvÃ©reitÅl, akik nem ismertek semmi mÃ¡st a vÃ©rszomjon kÃ­vÃ¼l.

Kane megvetÃ©ssel nevette ki sajÃ¡t elÃ¡tkozÃ¡sÃ¡nak keserÅ± emlÃ©kÃ©t... mivel nem volt lÃ©lektÃ¡rsa. LegalÃ¡bbis sosem talÃ¡lkozott ezzel rejtÃ©lyes nÅvel. Ãs ha mÃ©g lÃ©tezne is az igaz tÃ¡rsa, igen valÃ³szÃ­nÅ±tlen, hogy pont az Å sÃ­rja felett tÅ±nne fel, sajÃ¡t vÃ©rÃ©t folyatva. Malachi lelkileg teljesen Ã¶sszetÃ¶rtnek Ã©rezte magÃ¡t... annyira szerette felesÃ©gÃ©t, hogy az akarta Kane ismerje meg egy ilyen szerelem mÃ©lysÃ©gÃ©t Ã©s Ã¶rÃ¶kkÃ© vÃ¡gyakozzon utÃ¡na.

Ãs bizony vÃ¡gyakozott is. Sokszor ejtett volna kÃ¶nnyet, ha kÃ©pes lett volna rÃ¡, kÃ¶nyÃ¶rgÃ¶tt volna bÃ¡rmely istensÃ©ghez, aki meghallgatja, hogy hozza el ezt a lÃ©lektÃ¡rsat hozzÃ¡, hogy kiszabadulhasson. Ha Å Ã¶lte volna meg a barÃ¡tja felesÃ©gÃ©t, akkor mÃ©ltÃ³ lett volna a bÃ¼ntetÃ©se. De Å Ã¡rtatlan volt, nem volt bÅ±nrÃ©szese e szÃ¶rnyÅ± tettnek.

Egy Ã©jjel, sokkal azutÃ¡n, hogy elhagyta minden remÃ©ny... meghallotta. Malachi Ã¼vÃ¶ltÃ©sÃ©nek tÃ¡voli hangja egy mÃ¡sik Ã¡llati ÅrjÃ¶ngÃ©s hangjaival szÅ±rÅdÃ¶tt Ã¡t az ÅrÃ¼let hatÃ¡rÃ¡n egyensÃºlyozÃ³ elmÃ©je monolÃ³gjÃ¡n. Legnagyobb meglepÅdÃ©sÃ©re egy kislÃ¡ny hangjÃ¡t hallotta meg, kÃ¶zvetlen maga felett kiÃ¡ltva, hogy ne bÃ¡ntsÃ¡k a kis kedvencÃ©t.

VÃ©kony, ijedt hangja megtÃ¶rt valamit benne, Ã©s felÃ©bresztette benne a szabadsÃ¡g irÃ¡nti vÃ¡gyat, hogy megvÃ©dhesse az Ã©j fenevadjaitÃ³l.

âNe fÃ©lj, kislÃ¡ny! Malachi nem fogja bÃ¡ntani a kiskutyÃ¡dat!â â suttogta Kane elmÃ©jÃ©vel.

Ãs ez igaz is volt. Malachi sosem bÃ¡ntott volna senki, aki nem cselekedett volna ellene valami sÃºlyosat... de egy gyermeknek semmikÃ©pp se Ã¡rtott volna. TudvÃ¡n, hogy barÃ¡tja valahol itt van felette, Kane Ãºgy Ã©rezte visszatÃ©r belÃ© az Ã©let. Harag tÃ¶ltÃ¶tte el, amikor Ãºjra hallotta a kislÃ¡nyt sikoltani Ã©s csak azt hallotta, hogy egy test zuhan a fÃ¶ldre. VÃ©r... megÃ©rezte a frissen kiontott vÃ©r szagÃ¡t, ahogy az Ã¡tszivÃ¡rgott felÃ© a puha fÃ¶ldÃ¶n keresztÃ¼l.

A legcsodÃ¡latosabb dolog volt, amit valaha is Ã©rzett. Az illat egyenesen elborÃ­totta elmÃ©jÃ©t Ã©s majdnem az ÅrÃ¼let Ãºj, addig ismeretlen fokÃ¡ra villanyozta fel, mert tudta, hogy sosem Ã©rheti el. VÃ©gtelenÃ¼l gyenge volt, hisz tÃºl sok idÅ telt el anÃ©lkÃ¼l, hogy egy cseppet is magÃ¡hoz vett volna... Ã¡llandÃ³an szomjazott, de mÃ©gsem tudott elpusztulni. AztÃ¡n Ã©rezte, hogy megmozdult az egyik ujja.

Kane csak erre Ã¶sszpontosÃ­tott Ã©s elmÃ©je Ã©pen maradt darabkÃ¡it csak annak szentelte, hogy Ãºjra megmozduljon. Ãrezte, ahogy napok teltek el, a felette lÃ©vÅ fÃ¶ld melegÃ©nek vÃ¡ltozÃ¡saibÃ³l Ã­tÃ©lve. MÃ¡r kÃ¶rbevette a vÃ©r illata, hajtva Åt szakadatlanul. VÃ©gÃ¼l lassan kÃ©pes volt megmozdÃ­tani a karjÃ¡t, Ã©s lassan megprÃ³bÃ¡lta elkezdeni kiÃ¡sni magÃ¡t sÃ­rjÃ¡bÃ³l.

TovÃ¡bbi napok teltek el, mire keze elÃ©rte a felszÃ­nt. Szinte elsÃ­rta magÃ¡t Ã¶rÃ¶mÃ©ben. KikÃ¡szÃ¡lÃ³dva a mocsokbÃ³l Kane kinyithatta vÃ©gre szemeit Ã©s felnÃ©zhetett az Ã©gre, szinte mÃ¡niÃ¡kusan nevetve, hogy Ãºjra lÃ¡thatja maga felett a csillagokkal tarkÃ­tott fekete Ã©gboltot. A fÃ¶ldre tekintve megpillantott egy ruhadarabot, amelyen pÃ¡r vÃ©rcseppet talÃ¡lt mÃ¡r megszÃ¡radva. Felvette, hogy mÃ©lyen beleszagoljon, hogy megismerhesse azt a vÃ©rt, amely kiszabadÃ­totta Ã¶rÃ¶k bÃ¶rtÃ¶nÃ©bÅl.

MegmentÅje emlÃ©kÃ©t ÅrizendÅ szorosan a markÃ¡ba vette, majd elkezdte kihÃºzni testÃ©t a fÃ¶ldbÅl. Malachi Ã©s az alakvÃ¡ltÃ³, aki a jaguÃ¡r felesÃ©gÃ©nek valÃ³di gyilkosa volt, csak pÃ¡r lÃ©pÃ©sre hevert holtan a sÃ­rjÃ¡tÃ³l.

ElnÃ©zett felettÃ¼k az erdÅt fÃ¼rkÃ©szve, bÃ¡r tudta jÃ³l, hogy a kislÃ¡ny mÃ¡r rÃ©g nincs sehol, de Kane szentÃ¼l meg volt gyÅzÅdve arrÃ³l, hogy ez a gyermek az Å igaz lelki tÃ¡rsa. Ki mÃ¡s tÃ¶rhette volna meg Malachi Ã¡tkÃ¡t?

EgyelÅre gyenge volt ahhoz, hogy a lÃ¡ny nyomÃ¡ba eredjen, Ã­gy Kane Malachi holttestÃ©hez kÃºszott, gyengÃ©den megÃ©rintve a fÃ©rfi arcÃ¡t. Maga felÃ© fordÃ­totta Ã©s elÃ¡llt a lÃ©legzete a meglepetÃ©stÅl. Malachi egy vÃ©rkÃ¶ves fÃ¼lbevalÃ³t viselt. Az Å fÃ¼lbevalÃ³jÃ¡t!

Azonnal fellobbanÃ³ haragjÃ¡ban szinte szemmel nem lÃ¡thatÃ³ gyorsasÃ¡ggal Ã¡llt talpra kezÃ©ben a fÃ¼lbevalÃ³val. LenÃ©zett Nathaniel holttestÃ©re, aki Ã¡rulÃ³ mÃ³don tÅrbe csalta, majd maga kÃ¶rÃ© gyÅ±jtÃ¶tte a sÃ¶tÃ©tÃ©get, melynek leple alatt eltÅ±nt.

Kane lassan kifÃºjta a fÃ¼stÃ¶t Ã©s nÃ©zte, ahogy szÃ©p lassan fodrozÃ³dva Ãºszik elÅtte a levegÅben, mielÅtt egy szellÅ elfÃºjta volna. Az elmÃºlt tÃ­z Ã©vet azzal tÃ¶ltÃ¶tte, hogy orszÃ¡grÃ³l orszÃ¡gra, kontinensrÅl kontinensre vÃ¡ndorolt, hogy mindent megtanuljon, ami szÃ¡mÃ¡ra kimaradt a harminc Ã©v bÃ¶rtÃ¶n miatt.

Lassan visszanyerte rÃ©gi erejÃ©t, kezdve a kis Yorkie kutyus vÃ©rÃ©vel, amelyet kidÅlt fa odvÃ¡ban talÃ¡lt mÃ©g ott az erdÅben. Valaki kis kedvence volt, Ã©s erÅs megbÃ¡nÃ¡st Ã©rzett tette miatt, de akkor a szomjÃºsÃ¡ga sokkal erÅsebb volt a bÅ±ntudatÃ¡nÃ¡l.

Csak kÃ©sÅbb jÃ¶tt rÃ¡, hogy ez a kiskutya ahhoz a gyermekhez tartozott, aki Åt szabaddÃ¡ tette. Ãgy Ã©rezte, hogy a kis szÅrmÃ³k Ã©letÃ©nek kioltÃ¡sa az egyik legÃ¡tkozottabb cselekedete volt. Belemart sajÃ¡t csuklÃ³jÃ¡ba, hogy vÃ©rÃ©bÅl pÃ¡r cseppet erÅltessen a kis Ã¡llat rÃ³zsaszÃ­n nyelvÃ©re, majd lerajta a fÃ¶ldre azon mÃ©lÃ¡zva, hogy mit tett. Ãgy sosem lehet visszahozni Åket... vagy mÃ©gis?

A kislÃ¡ny Ã­gy tulajdonkÃ©ppen a tudta nÃ©lkÃ¼l kÃ©tszer is megmentette az Ã©letÃ©t anÃ©lkÃ¼l, hogy bÃ¡rmirÅl is tudomÃ¡sa lett volna. RÃ©mÃ¼lt hangjÃ¡nak emlÃ©ke a mai napig fel-felriasztotta Ã¡lmÃ¡bÃ³l. BÃ¡rcsak lÃ¡thatnÃ¡... csak egy pillanatra, hogy kiÃ© lehet a hang, amely azÃ³ta is kÃ­sÃ©rti.

BenyÃºlt a zsebÃ©be Ã©s elÅvette a kis nyakÃ¶rvet, lenÃ©zett a csont alakÃº kis nÃ©vtÃ¡blÃ¡ra. Tudta a kislÃ¡ny vezetÃ©knevÃ©t, de a cÃ­m mÃ¡r nem volt Ã©rvÃ©nyes... Ã©vek Ã³ta nem volt az. Amikor vÃ©gre megtanulta a szÃ¡mÃ­tÃ³gÃ©pet hasznÃ¡lni, azonnal elkezdte keresni a lÃ¡nyt, de annak szÃ¼lei addigra meghaltak Ã©s a rÃ©gi hÃ¡zukat eladtÃ¡k. A lÃ¡ny, akirÅl hitte, hogy kiszabadÃ­totta, nyomtalanul eltÅ±nt.

Kane lepÃ¶ccintette a cigarettÃ¡jÃ¡t a bal lÃ¡ba elÃ© Ã©s eltaposta. MiutÃ¡n visszatÃ©rt Los Angelesbe azonnal felkereste Malachi klubjÃ¡t, amelyet egykor vezetett Ã©s ahol Ã©lt, de addigra azt is eladtÃ¡k Ã©s a gyermekei elkÃ¶ltÃ¶ztek. Az Ãºj hely egykor egy elhagyatott raktÃ¡r volt, de a jaguÃ¡rok nemrÃ©giben felÃºjÃ­tottÃ¡k Ã©s a kor igÃ©nyeinek megfelelÅ Ã©jszakai klubot csinÃ¡ltak belÅle. Az egÃ©szet Malachi gyermekei vezettÃ©k.

Sose Ã©rtette, hogy volt kÃ©pes Malachi ÃºjranÅsÃ¼lni, hisz tudta mennyire imÃ¡dta elsÅ felesÃ©gÃ©t. A nÅ az igaz lelki tÃ¡rsa volt, Ã©s annak ellenÃ©re, hogy az alakvÃ¡ltÃ³k szexuÃ¡lis Ã©tvÃ¡gya kÃ¶zismert, miutÃ¡n rÃ¡leltek igaz lelki tÃ¡rsukra szinte kÃ©ptelenek voltak bÃ¡rki mÃ¡s irÃ¡nt Ã©rezni.

KutatÃ¡sa sorÃ¡n Kane megtudta, hogy Malachi Ãºj felesÃ©ge nÃ©gy gyermeket szÃ¼lt neki, majd meghalt az utolsÃ³, Nick szÃ¼lÃ©se kÃ¶zben.

Malachit utolÃ©rte a vÃ©gzete azon az Ã©jszakÃ¡n, amikor a fÃ¶ld alatt meghallotta morgÃ¡sÃ¡t, de Kane-t tovÃ¡bbra is mardosta belÃ¼lrÅl a bosszÃºvÃ¡gy. Szinte az Ã¶sszes vÃ¡mpÃ­r a sÃ¶tÃ©tsÃ©gbÅl szÃ¼letett Ã©s Syn talÃ¡n tÃ©vedett vele kapcsolatban, amikor azt hitte hogy Å kÃ¼lÃ¶nbÃ¶zik gonosz testvÃ©reitÅl. De az is lehet, hogy a harminc gyÃ¶trelmes Ã©v a fÃ¶ld alatti bÃ¶rtÃ¶nÃ©ben annyira megmÃ©telyezte lelkÃ©t, hogy most mÃ¡r Å sem kivÃ©tel. ElmÃ©je mÃ©g mindig abban a sÃ¶tÃ©t bÃ¶rtÃ¶nben Ã©lt, ahovÃ¡ Malachi szÃ¡mÅ±zte.

De ahogy Kane lÃ¡tta, szÃ¡mÃ¡ra a jaguÃ¡rok ontottÃ¡k az elsÅ vÃ©rt. Ãs most Å visszatÃ©rt, hogy megfizettesse velÃ¼k ennek az Ã¡rÃ¡t... az Ã¡tkozott alakvÃ¡ltÃ³k teljes fajÃ¡val, kezdve Malachi fattyaival. Ãs nem, nem elÃ©gszik meg csak velÃ¼k. UtÃ¡nuk kÃ¶vetkeznek az alakvÃ¡ltÃ³ gyermekei, aki csapdÃ¡t Ã¡llÃ­tott neki... Nathaniel Wilder.

Nem volt nehÃ©z kÃ¶vetÅket talÃ¡lni, akik ellÃ¡ttÃ¡k vÃ©rrel. Kane mÃ©g mindig Ã¡mulatba esett a belvÃ¡ros fÃ¶ldalatti gÃ³t szubkultÃºrÃ¡ja. A legtÃ¶bbjÃ¼k csak Ã¡lmodozott arrÃ³l, ami Å volt... egy igazi vÃ¡mpÃ­r, Ã©s nem csak egy olcsÃ³ utÃ¡nzat.

Csak annyit kellett tennie, hogy egyet Ã¡tvÃ¡ltoztatott, majd hagyta, hogy a lÃ©lektelen alattvalÃ³ja tegye a maga dolgÃ¡t. A csoport legveszedelmesebb tagjÃ¡t vÃ¡lasztotta ki magÃ¡nak... aki olyannak tÅ±nt, mintha mÃ¡r Ã¡tvÃ¡ltozÃ¡sa elÅtt rÃ©g elvesztette a lelkÃ©t a sÃ¶tÃ©tsÃ©g javÃ¡ra. Raven, egy utolsÃ³ gazember, emberkÃ©nt is alig volt kÃ¼lÃ¶nb egy pszichopatÃ¡nÃ¡l... egy gÃ³t szÃ¡mkivetett, aki mÃ¡r sokkal azelÅtt szomjazott a vÃ©rre, mint hogy valÃ³ban szÃ¼ksÃ©ge lett volna rÃ¡.

Raven volt az egyetlen, akinek Kane mesÃ©lt az Ã¡rulÃ³ alakvÃ¡ltÃ³krÃ³l, akik Ã¡rtatlanul bevÃ¡doltÃ¡k Ã©s Ã©lve eltemettÃ©k. Å maga se tudta, miÃ©rt mesÃ©lte errÅl Ravennek... talÃ¡n unalombÃ³l.

Kane rÃ¡szabadÃ­totta ezt a gazembert a vÃ¡rosra. Raven mÃ¡r azelÅtt bÃ©kÃ­thetetlen haraggal gyÅ±lÃ¶lte a vÃ¡rost, hogy az Ã©j gyermekekÃ©nt ÃºjjÃ¡szÃ¼letett volna Ã©s most Kane elszabadÃ­totta benne ezt az ÅrÃ¼lt vÃ¡gyat. Raven Ã¶nmaga is elmerÃ¼lt a bosszÃºvÃ¡gyban Ã©s Kane nevÃ©ben a lehetÅ legvÃ©gletesebben aknÃ¡zta ki az Ãºj kÃ©pessÃ©gei nyÃºjtotta lehetÅsÃ©get.

Kane meg se prÃ³bÃ¡lta errÅl lebeszÃ©lni, mivel cselekedetei tÃ¶kÃ©letesen elÅsegÃ­tettÃ©k Malachi csalÃ¡djÃ¡nak elveszejtÃ©sÃ©re szÅtt terveit. MiÃ©rt is vÃ©denÃ© meg a gyÅ±lÃ¶lt alakvÃ¡ltÃ³kat Raven tombolÃ¡sÃ¡tÃ³l? Annyit azÃ©rt megtett, hogy elmondta neki, hogy nem kell embereket Ã¶lnie a vÃ©rÃ¼kÃ©rt, sÅt egyÃ¡ltalÃ¡n nem is kell embereket bÃ¡ntania, ha nem akar. InnentÅl nem az Å lelkÃ©t terhelte, ha Raven az Ã¶ldÃ¶klÃ©st vÃ¡lasztotta.

Raven elsÅ gyilkossÃ¡gakor tÃ¶rtÃ©nt meg egyetlen egyszer, hogy Kane kÃ¶zbelÃ©pett, mielÅtt otthagyta volna a fiÃºt holtan, nyakÃ¡n a jellegzetes vÃ¡mpÃ­rok okozta sebbel, amelyet az emberek kÃ¶nnyen felismertek volna. E titok megÅrzÃ©se mÃ¡r rÃ©g az Ã¶nvÃ©delmi mechanizmusa rÃ©szÃ©vÃ© vÃ¡lt, csak elfelejtette ezt a titkot megosztani Ravennel. Kane megmutatta neki, milyen mÃ³dszerekkel lehet Ãºgy Ãºjrametszeni a szemfogak sebeit, hogy az eset egy egyszerÅ± szadista gyilkossÃ¡gnak lÃ¡tszÃ³djon.

Raven Ã¡ldozatai mindig a HoldtÃ¡nc klub kÃ¶zelÃ©ben helyezte el Ãºgy, hogy a hatÃ³sÃ¡gok kÃ¶nnyen megtalÃ¡lhassÃ¡k. Kane szÃ¡mÃ¡ra ez tÃ¶kÃ©letes egyÃ¼ttmÅ±kÃ¶dÃ©s volt. A legtÃ¶bb vÃ¡mpÃ­r termÃ©szetÃ©nÃ©l fogva gonosz volt, Ã­gy Kane Ã©lete jelentÅs rÃ©szÃ©t szÃ¼letett gyilkosok kÃ¶zÃ¶tt Ã©lte le. SzÃ¡mÃ¡ra teljesen termÃ©szetes lÃ¡tvÃ¡ny volt, ahogy ahogy ez a fiÃº gyilkolt.

Ha Syn Ã©bren lenne, hogy tanÃºja lehessen ennek a vÃ©res Ã¡mokfutÃ¡snak, akkor mÃ¡r rÃ©g megszabadÃ­totta volna a vilÃ¡got RaventÅl megÃ¶lve vagy sÃ­rjÃ¡ba lÃ¡ncolva Åt. De most, hogy Kane a sajÃ¡t bÅrÃ©n tapasztalhatta a bÃ¼ntetÃ©snek e formÃ¡jÃ¡t, inkÃ¡bb a gyors halÃ¡l lenne az Å vÃ¡lasztÃ¡sa.

SzÃ¡mÅ±zÃ©se elÅtt egy mÃ¡sik vÃ¡mpÃ­rt nevezett mÃ©g barÃ¡tjÃ¡nak... Michaelt. Sokkal hosszabb ideje voltak barÃ¡tok, minthogy bÃ¡rmelyikÃ¼k is emlÃ©kezne rÃ¡ vagy be akarnÃ¡ vallani. Mindketten kapta vÃ©rkÃ¶veket, mert Ã¡talakulÃ¡suk utÃ¡n is kÃ©pesek voltak megtartani lelkÃ¼ket... Åk ketten Ã©s Damon, Michael testvÃ©re.

Michael jÃ³ ember volt... mÃ©g mindig az angyalok oldalÃ¡n, ahogy Åk emlegettÃ©k, bÃ¡r egyes szÃ³beszÃ©dek alapjÃ¡n Ãºgy hallotta, hogy Damon felÃ©bresztette lelkÃ©nek sÃ¶tÃ©t oldalÃ¡t Ã©s emiatt Ã¡rtatlanul testvÃ©rÃ©t hibÃ¡ztatta. Lehet, hogy valamikor beugrik Damonhoz Ã©s kissÃ© rÃ¡ncba szedi, hogy tudja, hol a helye. Kane csodÃ¡lkozott a testvÃ©rek kÃ¶zÃ¶tt kialakult viszÃ¡lyon, mivel Michael nagyon szerette a testvÃ©rÃ©t... de hÃ¡t a dolgok idÅvel kÃ¶nnyen megvÃ¡ltozhatnak.

Kane nem akarta, hogy Michael megismerje azt a gonoszt, amely feltÃ¡madt benne, amiÃ³ta csak kimÃ¡szott a sÃ­rjÃ¡bÃ³l. Az elmÃºlt nÃ©hÃ¡ny hetet azzal tÃ¶ltÃ¶tte, hogy tÃ¡volrÃ³l megfigyelte Michaelt. Tudta, hogy Michael Ã©s Warren, a legidÅsebb jaguÃ¡rfiÃº mostanra jÃ³barÃ¡tok lettek... akÃ¡rcsak Å Ã©s Malachi egykoron.

Az alakvÃ¡ltÃ³k mind Ã¡rulÃ³k Ã©s Michael mÃ©g nem jÃ¶tt rÃ¡ erre az egyszerÅ± tÃ©nyre. Azzal, hogy az alakvÃ¡ltÃ³kat eltakarÃ­tja az ÃºtbÃ³l, csupÃ¡n mÃ©g egy utolsÃ³ szÃ­vessÃ©get tesz Michaelnak... a rÃ©gi szÃ©p idÅk emlÃ©kÃ©re.

Kane felnyÃºlt Ã©s megÃ©rintette a vÃ©rkÃ¶ves fÃ¼lbevalÃ³jÃ¡t, Å tudta, hogy az megtiltja az emberek gyilkolÃ¡sÃ¡t. Ha lelke tÃ©nyleg gonosz lenne, akkor a vÃ©rkÅbe zÃ¡rt mÃ¡gia nem mÅ±kÃ¶dne az Å esetÃ©ben. Gyakran tÅ±nÅdÃ¶tt azon, hogy Malachi hogyan hagyhatta ezt az egyszerÅ± tÃ©nyt figyelmen kÃ­vÃ¼l... hisz az Ã¡rtatlansÃ¡ga megcÃ¡folhatatlan bizonyÃ­tÃ©ka mindvÃ©gig itt volt a szeme elÅtt.

De mÃ¡r nem szÃ¡mÃ­t... Harminc Ã©vet sorvadt bÃ¶rtÃ¶nÃ©ben azÃ©rt, amit nem Å kÃ¶vetett el. âMind megfizettek ezÃ©rt, kedves barÃ¡taim!â



*****



âTelemarketing?â â kÃ©rdezte Chad, mikÃ¶zben prÃ³bÃ¡lta elrejteni gÃºnyos mosolyÃ¡t, ahogy a hÃºga Ãºgy lecsapta a falitelefont, hogy leszakadt a tartÃ³ja. Hangos csattanÃ¡ssal Ã©rt fÃ¶ldet.

Envy Ãºgy rÃºgott a fÃ¶ldÃ¶n lÃ©vÅ telefonba, mintha csak a pasija feje lett volna, majd odafordult a bÃ¡tyjÃ¡hoz. âMinden hapsi ilyen gyÃ¶kÃ©r, vagy csak azok, akikkel jÃ¡rok?â

Chad megadÃ³an emelte fel a kezÃ©t: âSzerintem a csajok ugyanolyan problÃ©mÃ¡sak. De most inkÃ¡bb prÃ³bÃ¡lj megnyugodni, Ã©s mesÃ©ld el, hogy mi tÃ¶rtÃ©nt.â

Envy nekitÃ¡masztotta fejÃ©t a hÅ±vÃ¶s falnak. Nem hagyta, hogy akÃ¡r csak egyetlen egy kÃ¶nnycsepp is kicsorduljon szemei sarkÃ¡bÃ³l. Annyira azÃ©rt nem szerette Trevort, hogy sÃ­rjon is miatta Ã©s komolyan elege volt mÃ¡r abbÃ³l, hogy mindegyik hapsi megszÃ­vatja vagy Ã­gy vagy Ãºgy. âJason hÃ­vott Ã©pp randizni. Azt hitte, megint szingli vagyok, mert Ã¶sszefutott Trevorral az Ãºj Ã©jszakai klubban. Gyakorlatilag majdhogynem Ã©pp megdugott valami csajt ott a tÃ¡ncparkett kÃ¶zepÃ©n.â

Chad rosszallÃ³an rÃ¡zta meg a fejÃ©t. Nem igazÃ¡n sajnÃ¡lnÃ¡ Trevort, ha a hÃºga kikaparnÃ¡ a szemÃ©t. âMi lenne, ha mi mennÃ©nk partizni?â â kÃ©rdezte jÃ¡tÃ©kosan megemelt szemÃ¶ldÃ¶kkel, egyszerÅ±en nem bÃ­rta kihagyni, hogy ne csapja le azonnal a labdÃ¡t.

Envy elmosolyodott, vÃ©gÃ¼l is nem rossz Ã¶tlet... âAdj tÃ­z percet Ã©s kÃ©sz leszek.â â felelte.

Chad bÃ³lintott, majd leÃ¼lt a kanapÃ© sarkÃ¡ra, majd nyomogatta a TV tÃ¡virÃ¡nyÃ­tÃ³jÃ¡t, amÃ­g be nem hozta a hÃ­reket, bÃ¡r nem igazÃ¡n figyelt oda. MÃ¡r az elejÃ©tÅl fogva nem tetszett neki, hogy a hÃºga Trevorral jÃ¡rt. Tudta, hogy a srÃ¡c csak elÅadja a tÃ¶kÃ©letes amerikai, gazdag leendÅ egyetemistÃ¡t, hogy mindenkit lenyÅ±gÃ¶zzÃ¶n, de nem igazÃ¡n fÅ±lt volna a foga ahhoz, hogy hazudjon arrÃ³l Envynek, hogy ki is ez a srÃ¡c valÃ³jÃ¡ban. Ha Ãºgy alakult volna, hogy lefekszik Trevorral, akkor legalÃ¡bb tudja az igazsÃ¡got, hogy kinek is adja oda magÃ¡t.

HazugsÃ¡ggal kezdeni egy kapcsolatot nem a legjobb Ãºt a boldogsÃ¡ghoz. Ha mÃ¡r hazudni kell, akkor talÃ¡n jobb el se kezdeni. Amikor legutÃ³bb lÃ¡tta Trevort az Ã¡llomÃ¡son, nekiesett Ã©s falhoz Ã¡llÃ­totta, hogy vagy elmondja Envynek az igazsÃ¡got arrÃ³l, hogy mit is csinÃ¡l vagy jobban jÃ¡r, ha vÃ©gleg eltakarodik. InnentÅl mÃ¡r nem az Å hibÃ¡ja volt, hogy Trevor nem hallgatott senki mÃ¡sra sajÃ¡t magÃ¡n kÃ­vÃ¼l.

Bosszantotta az a gondolat, hogy Trevor csak arra hasznÃ¡lja Envyt, hogy bejusson a bÃ¡rokba Ã©s szabadon vÃ©gezhesse fedett munkÃ¡jÃ¡t. Mivel a lÃ¡ny a vÃ¡ros tÃ¶bb klubjÃ¡ban volt felszolgÃ¡lÃ³, ez kÃ¶nnyÅ± alibit biztosÃ­tott neki, hogy kÃ¶vesse Åt ezekre a helyekre, mÃ©g mielÅtt azok kinyitottak volna Ã©s hogy ott maradhasson zÃ¡rÃ¡s utÃ¡nig. Mivel olyankor is az Ã©pÃ¼letben lehetett, amikor mÃ©g a vendÃ©geket nem engedtÃ©k be, sokkal kÃ¶nnyebben kÃ©mkedett Ã©s szegÃ©ny Envy errÅl nem is sejtett semmit.

Chad nem ment bele ezekbe a fedett akciÃ³kba, mÃ©g akkor sem, amikor a kÃ¼lÃ¶nleges erÅktÅl kerestÃ©k meg Ã©s prÃ³bÃ¡ltÃ¡k beszervezni. A legtÃ¶bb, amit megtehetett szÃ¡mukra, az annyi volt, hogy Å volt a kedvenc emberÃ¼k, akit akkor hÃ­vtak, ha be kellett rÃºgni nÃ©hÃ¡ny ajtÃ³t vagy le kellett nyomni nehÃ©z arcokat. De ezzel nem is volt semmi problÃ©mÃ¡ja. Sokkal szÃ­vesebben rÃºgta szÃ©t egy bÅ±nÃ¶zÅ seggÃ©t, mintsem kihallgasson beszÃ©lgetÃ©seket vagy turkÃ¡ljon valakinek a papÃ­rjai kÃ¶zÃ¶tt, hogy talÃ¡ljon valami terhelÅ bizonyÃ­tÃ©kot.

KÃ¶zÃ¶s barÃ¡tjukrÃ³l, JasonrÅl Ãºgy vÃ©lte, sokkal jobb pÃ¡rkapcsolata lehetne Envynek. EgyÃ¼tt jÃ¡rtak kÃ¶zÃ©piskolÃ¡ba Ã©s talÃ¡n pont ez volt a problÃ©ma gyÃ¶kere. Jason a kÃ¶zÃ©piskolai Ã©vek alatt beleszeretett, emiatt Ã¡llandÃ³an nÃ¡luk lÃ³gott, de sajnos EnvynÃ©l a barÃ¡t zÃ³na kÃ¶zepÃ©ben landolt.

RÃ¶gtÃ¶n a suli utÃ¡n Jason csatlakozott a Los Angeles Nemzeti Park erdÃ©szei kÃ¶telÃ©kÃ©be Ã©s azÃ³ta is ugyanott dolgozott. Envy mindig is szeretett egyÃ¼tt lÃ³gni Jasonnel. Ãgy legalÃ¡bb gyakrabban talÃ¡lkozhatott barÃ¡tnÅjÃ©vel, TabathÃ¡val, aki ugyanabban az egysÃ©gben szolgÃ¡lt, mint Jason.

Chad felkelt a kanapÃ©rÃ³l Ã©s odaÃ¡llt Envy hÃ¡lÃ³szobÃ¡jÃ¡nak ajtaja elÃ©. Az elmÃºlt nÃ©gy Ã©vben, amiÃ³ta meghaltak a szÃ¼leik egy autÃ³balesetben, lakÃ³tÃ¡rsak voltak Ã©s rendkÃ­vÃ¼l jÃ³l kijÃ¶ttek egymÃ¡ssal. Å rendÅrkÃ©nt szolgÃ¡lt, amÃ­g a hÃºga felszolgÃ¡lt a vÃ¡ros nÃ©hÃ¡ny klubjÃ¡ban.

Az egyetlen ok, ami miatt sosem szÃ³lt azÃ©rt, hogy miÃ©rt nem keres mÃ¡r egy normÃ¡lis munkÃ¡t, az az volt, hogy a legtÃ¶bb Ã©jjel sokkal tÃ¶bb pÃ©nzt keresett, mint Å egy hÃ©ten. Ez sokkal egyszerÅ±bbÃ© tette az Ã©letet, fÅleg, amikor a lakbÃ©rt kellett fizetni, mert azt Ã¡ltalÃ¡ban Envy rendezte, amÃ­g Å intÃ©zte a tÃ¶bbi kiadÃ¡st.

âMelyik klubba menjÃ¼nk?â â kÃ©rdezte az ajtÃ³n keresztÃ¼l.

âMenjÃ¼nk az ÃjfÃ©nybe, amelyik nemrÃ©g nyÃ­lt!â Envy felkÃ¶tÃ¶tte hosszÃº, vÃ¶rÃ¶s hajÃ¡nak egy rÃ©szÃ©t lÃ³farokba, mÃ­g a maradÃ©kot hagyta, hogy lelÃ³gjanak az arca szÃ©lÃ©n. âMÃ©g az is lehet, hogy jelentkezzek felszolgÃ¡lÃ³nak, amÃ­g ott vagyunk.â

Chad rosszallÃ³an pillantott vissza. âEz az a hely, amelyik ott van a vÃ¡ros szÃ©lÃ©n?â KÃ¶zben visszasÃ©tÃ¡lt a sajÃ¡t szobÃ¡jÃ¡ba anÃ©lkÃ¼l, hogy megvÃ¡rta volna a vÃ¡laszt. NemrÃ©giben a vÃ¡rosnak azon a felÃ©n elÃ©ggÃ© veszÃ©lyessÃ© vÃ¡ltak a dolgok. A leginkÃ¡bb fenyegetÅ veszÃ©lyt az emberek eltÅ±nÃ©se jelentette, valamint jÃ³ nÃ©hÃ¡ny hullÃ¡t is talÃ¡ltak abban a kerÃ¼letben, ahol a klub is volt.

EzidÃ¡ig semmit nem tudtak kÃ¶zvetlenÃ¼l az ÃjfÃ©nyhez kÃ¶tni, kivÃ©ve azt a tÃ©nyt, hogy az Ã¶sszes Ã¡ldozat olyan tÃ­pusÃº ember volt, aki rendszeresen jÃ¡rt klubokba. PusztÃ¡n az idÅbeli egybeesÃ©s volt az, amit Chad Ã©s mindenki rendkÃ­vÃ¼l gyanÃºsnak talÃ¡lt. TÃ¶bben feltettÃ©k azt a kÃ©rdÃ©st, hogy nem lehetsÃ©ges-e az, hogy egy sorozatgyilkos jÃ¡r abba a klubba. A legutÃ³bbi Ã¡llatok kÃ¶zÃ¼l jÃ³ nÃ©hÃ¡nyat abban a klubban lÃ¡ttak utoljÃ¡ra. RendÅrkÃ©nt egyszerÅ±en nem tudta figyelmen kÃ­vÃ¼l hagyni annak a lehetÅsÃ©gÃ©t, hogy valami Ã¶sszefÃ¼ggÃ©s lehet a klub Ã©s a bÅ±ntÃ©nyek kÃ¶zÃ¶tt.

Mivel a jelvÃ©nye Ã©s a fegyvere mÃ¡r a kocsiban volt, Chad megkereste a miniatÅ±r sokkolÃ³jÃ¡t Ã©s hÃ¡tul becsÃºsztatta nadrÃ¡gjÃ¡nak Ã¶vtartÃ³jÃ¡ba. Mivel nem volt a legjobb kÃ¶rnyÃ©k, sokkal jobban szerette volna, ha a sokkolÃ³ EnvynÃ©l van, biztos, ami biztos, arra az esetre, ha a klubban valami nem Ãºgy alakul, ahogy kellene.

Ahogy kilÃ©pett a szobÃ¡jÃ¡bÃ³l Ã©s lement a nappaliba egy pillanatra elÃ¡llt a lÃ©legzete, ahogy meglÃ¡tta a hÃºgÃ¡t. Fekete bÅr szoknyÃ¡t viselt, amely alÃ³l kivillant a combfix, felÃ¼l Ã¡tÃ¼tÃ¶tt bÅr felsÅt viselt. A felsÅn csak ott takartak a bÅr darabok, ahol nagyon kellett, Ã©pphogy eltakarva melleit, viszont rendkÃ­vÃ¼l kiemelve lapos hasÃ¡t Ã©s keskeny derekÃ¡t.

Fekete bÅr csizmÃ¡t viselt, amelyek Ã©pphogy a tÃ©rde fÃ¶lÃ© Ã©rtek Ã©s amelyeket a boka kÃ¶rÃ¼l vÃ©kony lÃ¡nc dÃ­szÃ­tett. NyakÃ¡ban az az ametiszt kristÃ¡lynyakÃ©k lÃ³gott, amelyet Ã©vekkel ezelÅtt mÃ©g az Ã©desanyjÃ¡tÃ³l Ã¶rÃ¶kÃ¶lt. VÃ¶rÃ¶s haja java rÃ©szÃ©t felfogta lÃ³farokba, de egy rÃ©sze finoman a vÃ¡llÃ¡ra esett.

ÃzlÃ©sesen sminkelte ki magÃ¡t, feketÃ©vel kihÃºzva Ã©s kicsit Ã¡rnyÃ©kolva szemÃ©t, szÃ¡jÃ¡t sÃ¶tÃ©t Ã¡rnyalatÃºra rÃºzsozta ki. Ãgy nÃ©zett ki, mint egy igazi domina.

âJÃ©zusom, csak nem vÃ©rre szomjazol?â Chad felhÃºzta a szemÃ¶ldÃ¶kÃ©t Ã©s kÃ¶zben alaposan vÃ©gigmÃ©rte. Hirtelen arra gondolt, lehet jobb lenne lemondani ezt az estÃ©t Ã©s biztonsÃ¡gi okokbÃ³l visszazavarni a hÃºgÃ¡t a szobÃ¡jÃ¡ba.

âNos dÃ¶ntÃ¶ttem!â â mondta Envy emelt hangon â âMiutÃ¡n elintÃ©ztem Trevort, kirÃºgok a hÃ¡mbÃ³l! InnentÅl kezdve soha tÃ¶bbet nem randizok csak egyetlen pasival. Nem akarok csak egy hapsit magamnakâ¦ SOKAT akarok! Ãgy ha valamelyik gyÃ¶kÃ©rkedik, nem szÃ¡mÃ­t, mert bÅven lesznek, akik felrÃºgjÃ¡k, mint a taknyot.â

âNa ja, ez rendkÃ­vÃ¼l bejÃ¶vÅs Ã¶tlet volt mÃ¡r kÃ¶zÃ©psuliban is...â Chad megrÃ¡zta a fejÃ©t, tudvÃ¡n, hogy hÃºga sokkal kevÃ©sbÃ© vÃ©rmes, mint amilyennek szeretne lÃ¡tszani. âMenjÃ¼nk a szolgÃ¡lati autÃ³val, arra az esetre, ha hÃ­vnÃ¡nak az ÅrsrÅl.â

âDe csak akkor, ha jÃ¡tszhatok a kÃ©k fÃ©nyekkel!â â mosolyodott el Envy, mivel tudta, hogy Ãºgyis megengedi neki.

Chad mÃ©lyet sÃ³hajtott Ã©s elindult a kocsiÃ©rt. EskÃ¼szÃ¶m, rosszabb vagy, mint egy gyerek, aki az Ã¶sszes sÃ­polÃ³ jÃ¡tÃ©kot elkezdi nyomkodni csak azÃ©rt, hogy mindenkit az ÅrÃ¼letbe kergessen.

âTessÃ©k?â â nevetett Envy. âSzeretem a kÃ©k fÃ©nyeket. Mindig le hÃºzÃ³dnak elÅttÃ¼nk, ha bekapcsolom Åket.â

âMint legutÃ³bb, amikor elfogyott a kÃ¡vÃ©?â â kÃ©rdezte a bÃ¡tyja. âUgye tudod, hogy ez az adÃ³fizetÅk pÃ©nzÃ©nek Ã¶ncÃ©lÃº felhasznÃ¡lÃ¡sa?â

âHa nem fogod be, Ã©n fogok vezetni. Ãs akkor majd magyarÃ¡zkodhatsz, amikor Ã¡thajtok a piroson bekapcsolt szirÃ©nÃ¡val...â â figyelmeztette jÃ¡tÃ©kos mosollyal.

Chad inkÃ¡bb azonnal elhallgatott, mivel amikor legutÃ³bb ez tÃ¶rtÃ©nt, Envy Ã©pp kÃ©sÃ©sben volt a munkÃ¡bÃ³l, Å meg tÃºl beteg volt ahhoz, hogy vezessen, Ã­gy inkÃ¡bb az anyÃ³sÃ¼lÃ©sen aludt. A fÅnÃ¶ke azÃ³ta is baszogatja emiatt.



*****



Envy nÃ©hÃ¡ny sarokra az Ã©jszakai pÃ¡rttÃ³l kikapcsolta a kÃ©k fÃ©nyeket Ã©s felnÃ©zett a reflektorok fÃ©nyeire, amelyek a felhÅs Ã©gen tÃ¡ncoltak. Amikor kÃ¶zel Ã©rtek a kÃ©t emeletes Ã©pÃ¼lethez, elkezdte jobban szemÃ¼gyre venni.

Az utÃ³bbi idÅben olyan sokat dolgozott, hogy nem volt ideje ellÃ¡togatni az ÃjfÃ©nybe, holott jÃ³ nÃ©hÃ¡ny vendÃ©g egyenesen Ã³dÃ¡kat zengett rÃ³la. KÃ­vÃ¼lrÅl egyÃ¡ltalÃ¡n nem volt valami nagy lÃ¡tvÃ¡ny. Csak egy nagy tÃ©glÃ¡bÃ³l Ã©pÃ­tett raktÃ¡rÃ©pÃ¼let nÃ©hÃ¡ny ablakkal Ã©s egy nagy lila neon cÃ©gÃ©rrel az utca fronton.

Hatalmas parkolÃ³jÃ¡nak egÃ©szen a kÃ¶zepÃ©ig Ã©rt a sor, tele emberekkel, akik legmenÅbb cuccokban rendkÃ­vÃ¼l Ã©lÃ©nken beszÃ©lgettek egymÃ¡ssal. Az a tÃ©ny, hogy mÃ©g tÃ­z utÃ¡n is ilyen hosszÃº a sor, egyÃ©rtelmÅ±vÃ© tette Envy szÃ¡mÃ¡ra, hogy itt dolgozni rendkÃ­vÃ¼l jÃ¶vedelmezÅ vÃ¡llalkozÃ¡s lesz.

âIgen, most mÃ¡r biztos hogy beadom a jelentkezÃ©semet.â â mosolyodott el az anyagi lehetÅsÃ©gekre gondolva.

âLegalÃ¡bb nincs sor...â â mondta Chad egy jÃ³ adag szarkazmussal, mivel alig vÃ¡rta mÃ¡r, hogy Trevor megkapja, ami neki jÃ¡r a hÃºga adrenalinbombÃ¡jÃ¡bÃ³l.

A parkolÃ³ legsÃ¶tÃ©tebb zugÃ¡ban parkolt le, pont Trevor kocsija mellett. MielÅtt Envy kinyitotta volna a kocsi ajtajÃ¡t, Chad megfogta a karjÃ¡t. âEz legyen nÃ¡lad!â â mondta, ahogy a kezÃ©be adta a sokkolÃ³t, majd anÃ©lkÃ¼l, hogy bÃ¡rmi mÃ¡st mondott volna, kiszÃ¡llt a kocsibÃ³l.

Envy elmosolyodva fonta ujjait az eszkÃ¶zre. BÃ¡tyja mÃ¡r rÃ©gÃ³ta annyira megtanÃ­totta, hogyan vÃ©dje meg magÃ¡t, hogy nagy valÃ³szÃ­nÅ±sÃ©ggel mÃ©g csak bele se izzadt volna, ha Ã¶ssze kellett volna csomagolnia bÃ¡tyja rendÅrkollÃ©gÃ¡it. De Chad folyton azt hajtogatta, hogy: âMinek erÅlkÃ¶dni, ha elÃ©g csak megnyomni egy gombot?â

BÅrszoknyÃ¡ja oldalsÃ³ zsebÃ©be csÃºsztatta a sokkolÃ³t a szemÃ©lyi igazolvÃ¡nyÃ¡val egyÃ¼tt. Ma Ã©jjel Trevor Ã©rezni fogja milyen, amikor Å ezt a gombot nyomogatja. AkÃ¡r a pokolba vezetÅ lift gombjÃ¡t is megnyomnÃ¡, csak lÃ¡thassa az exÃ©t szenvedni. Senki se csalhatja meg Envy Sextont bÃ¼ntetlenÃ¼l.

EgyÃ¼tt haladtak a sorral Ã©s Envy nagyon megÃ¶rÃ¼lt, hogy annyira megindult a sor, hogy pÃ¡r perc mÃºlva mÃ¡r bent is voltak.

A kidobÃ³ igen elegÃ¡nsan festett Armani Ã¶ltÃ¶nyÃ©ben, alatta a passzos ing jÃ³l kiemelte kidolgozott mellkasÃ¡t. Barna haja hullÃ¡mokban lÃ³gott le arca kÃ©t oldalÃ¡n. EnyhÃ©n borostÃ¡s volt Ã©s szÃºrÃ³s, sÃ¶tÃ©t szemei szinte ragyogtak a neon fÃ©nyeinÃ©l.

Chad fizetett, majd megmutattÃ¡k a szemÃ©lyijÃ¼ket, mielÅtt a kidobÃ³ kiakasztotta volna a vÃ¶rÃ¶s kÃ¶tÃ©ldarabot Ã©s beengedte volna Åket. BelÃ©pve a fÅbejÃ¡raton egy rÃ¶vid folyosÃ³ vezetett lejjebb egy mÃ¡sik ajtÃ³ig, amely fÃ©lrecsÃºszott, ahogy megkÃ¶zelÃ­tettÃ©k. Amikor Ã¡thaladtak rajta a nagyterembe, megÃ¡lltak Ã©s elÃ¡multak a lÃ¡tvÃ¡nytÃ³l. Mintha egy mÃ¡sik dimenziÃ³ba lÃ©pett volna Ã¡t.

Ahogy tele volt a parkolÃ³ azt gondoltÃ¡k, hogy olyan zsÃºfolt lesz a hely, hogy faltÃ³l falig csak Ã¡llni fognak az emberek, de legnagyobb meglepÅdÃ©sÃ¼kre nem Ã­gy volt. A termen Ã¡tsÃ©tÃ¡lva Envy csodÃ¡lkozva nÃ©zett le a hatalmas nyÃ­lÃ¡sra, amelyet a padlÃ³ba vÃ¡gtak.

KÃ¶zelebb lÃ©pve a korlÃ¡thoz lenÃ©zett a tÃ¡nctÃ©rre. MindkÃ©t oldalÃ¡n emelvÃ©nyszerÅ± jÃ¡rda volt, amelyet a szint teljes hosszÃ¡ban bÃ¡rpult egÃ©szÃ­tett ki. Maga a bÃ¡r Ãºgy nÃ©zett ki, mintha homokfÃºvott Ã¼vegbÅl kÃ©szÃ¼lt volna, amelyen a neonok fÃ©nyei lÃ¡gyan Ã¡tszÅ±rÅdnek.

Envy szintjÃ©rÅl kÃ©toldalt indultak lefelÃ© a lÃ©pcsÅk, amelyek a fÃ©lemeleten talÃ¡lkoztak, majd onnan ereszkedtek le tÃ¡ncparkett szintjÃ©re. A tÃ¡ncparkett halvÃ¡nyan vilÃ¡gÃ­tott Ã©ppen csak annyira, hogy UV-fÃ©ny lÃ¡gy derengÃ©sÃ©vel fesse meg a tÃ¡ncolÃ³k lÃ¡bÃ¡t. RemekÃ¼l egÃ©szÃ­tette ki a plafonon lÃ©vÅ stroboszkÃ³p Ã©s szÃ­nes fÃ©nycsÃ³vÃ¡k kavalkÃ¡djÃ¡t, amelyek mindenhovÃ¡ irÃ¡nyultak, kivÃ©ve magukra a tÃ¡ncosokra.

Olyan hatÃ¡st keltett, hogy a tÃ¡ncosok csak tÃ©rdtÅl lefelÃ© voltak lÃ¡thatÃ³k, amÃ­g a testÃ¼kbÅl csak Ã¡rnyalakok lÃ¡tszottak.

Envy kihajolt a korlÃ¡t felett, hogy megnÃ©zze a lentebbi szinteken is van-e bÃ¡r, viszont azokon mÃ¡r nem volt semmi, csak a tÃ¡nctÃ©r. Egyfajta kÃ¼zdÅveremre emlÃ©keztette. Ha valaki egyszer lement oda, akkor a sÃ¶tÃ©tsÃ©g kegyelmÃ©re volt bÃ­zva, amely diszkrÃ©ten Ã¶lelte kÃ¶rbe a tÃ¡ncosokat.

âHÃ¡rom emelet?â â kÃ©rdezte felnÃ©zve a plafonra felettÃ¼k. A legalsÃ³ szintet fÃ¶ldszintnek tekintve az lett volna a harmadik emelet, Ã©s azon gondolkozott, hogy vajon az is a klub rÃ©sze-e, vagy sem.

A tÃ¡nctÃ©rrÅl Ã©rkezÅ ujjongÃ³ Ã©s sikÃ­tÃ³ hangok arra kÃ©sztettÃ©k, hogy visszapillantson a tÃ¡nctÃ©rre. HitetlenÃ¼l Ã¡mult el a verem kÃ¶zepÃ©n lÃ©vÅ, jÃ©gkÃ©k rivaldafÃ©nnyel megvilÃ¡gÃ­tott ketrecre. Azonnal lenyÅ±gÃ¶zte a rÃ¡cs mÃ¶gÃ¶tti fÃ©rfi lÃ¡tvÃ¡nya.

Chad se tudta levenni a tekintetÃ©t a ketrecrÅl. Ãgy nÃ©zett ki, mint egy kisebb bÃ¶rtÃ¶ncella. Egy nÅ Ã©s egy fÃ©rfi kerÃ¼lgette benne vadul egymÃ¡st. MÃ©g tÃ¡volrÃ³l is Ã©rezhetÅ volt a szinte szikrÃ¡zÃ³ feszÃ¼ltsÃ©g a mozgÃ¡sukbÃ³l. Ujjai szinte elfehÃ©redtek, Ãºgy megmarkolta a korlÃ¡toszlopot, amikor a fÃ©rfi a ketrecben nekilÃ¶kte a nÅt a rÃ¡csnak, aki abban a pillanatban Ã¡tbÃºjt a fÃ©rfi karja alatt, amikor az hozzÃ¡ akarta szorÃ­tani a testÃ©t.

A fÃ©rfi egy pillanat alatt megperdÃ¼lve megragadta a nÅ csuklÃ³jÃ¡t Ã©s hÃ¡ttal magÃ¡hoz rÃ¡ntotta, mielÅtt nekinyomta volna kezeit a rÃ¡csoknak. Megfogatta a nÅvel a rÃ¡csokat, mikÃ¶zben szorosan nekidÃ¶rzsÃ¶lte a majdnem meztelen testÃ©t egÃ©szen addig, amÃ­g a nÅ el nem kezdte megfeszÃ­teni a hÃ¡tÃ¡t Ã©s kÃ©jesen hÃ¡travetni a fejÃ©t a fÃ©rfi mellkasÃ¡ra.

A jelenet mÃ¡r-mÃ¡r bestiÃ¡lis volt, mint valami primitÃ­v pÃ¡rosodÃ¡si rÃ­tus. Chadet Ã©s Envyt lenyÅ±gÃ¶zte a show annak ellenÃ©re, hogy nem ugyanÃºgy hatott rÃ¡juk.

Chad mÃ©g csendben nÃ©zte Åket nÃ©hÃ¡ny percig, ahogy a pÃ¡r szÃ©tugrott egy pillanatra, hogy aztÃ¡n egy mÃ¡sik pozÃ­ciÃ³ban Ãºjra Ã¶sszeforrjanak. Heves mozgÃ¡suk lÃ¡tvÃ¡nyÃ¡tÃ³l Chad igen szÅ±knek Ã©rezte farmerjÃ¡t, ahogy a fÃ©rfi csÃ­pÅjÃ©t ritmusosan nekinyomta a nÅ fenekÃ©nek. Zavarodottan erÅltette tekintetÃ©t mÃ¡shovÃ¡, hogy szemÃ¼gyre vegye a fal felsÅ rÃ©szÃ©n lÃ©vÅ dÃ­szÃ­tÃ©seket, amelyek lÃ¡thatÃ³ak voltak abbÃ³l a szÃ¶gbÅl.

LeginkÃ¡bb villogÃ³ szÃ­nes fÃ©nycsÃ¶vek voltak nÃ©hÃ¡ny folyamatosan vilÃ¡gÃ­tÃ³ UV-fÃ©nycsÅvel hatalmas portrÃ© stÃ­lusÃº festmÃ©nyek kÃ¶rÃ¼l, amelyek izmos jaguÃ¡rokat Ã¡brÃ¡zoltak, egyes kÃ©peken harcoltak, mÃ¡sokon magÃ¡nyosan vadÃ¡sztak. Ãgy tÅ±nt, mintha a veszedelmes vadÃ¡llatok Ã©letre keltek volna. A kÃ©pek szereplÅi szinte megmozdultak a fÃ©nyek hatÃ¡sÃ¡ra, azt a hatÃ¡st keltve, mintha Ã©lnÃ©nek Ã©s figyelnÃ©nek.

El kellett ismernie, hogy rendkÃ­vÃ¼l egyedi hatÃ¡st keltett, de bevÃ¡lt. Ahogy szemeivel kÃ¶vette a fÃ©nyek mozgÃ¡sÃ¡t a falon, Ã©szrevette, hogy a kÃ©pek kÃ¶zÃ¶tt lÃ¡ncok lÃ³gnak a falrÃ³l, nÃ©hÃ¡nyuk vÃ©gÃ©n szÃ¶ges nyakÃ¶rvek vagy fekete bÅr korbÃ¡csok.

Visszapillantott a ketrec felÃ© Ã©s Ã©ppen kÃ©szÃ¼lt megkeresni Jasont, amikor a tÃ¡ncparkett kÃ¶zepÃ©n meglÃ¡tta Trevort az egyik fÃ©nyszÃ³rÃ³ kÃ¶zelÃ©ben. Az idiÃ³ta kÃ©t csajjal tÃ¡ncolt szendvicsben, Ã©s nagyon Ãºgy nÃ©zett ki, mint akinek Ã©pp Ã©lete lejobb estÃ©je van kialakulÃ³ban. Ahogy rÃ¡nÃ©zett Envyre azonnal tudta, hogy szÃ³lnia se kell, mert Å mÃ¡r rÃ©g kiszÃºrta a kis Ã©deshÃ¡rmast.

Envy fÃ©lrefordÃ­totta a fejÃ©t, hogy Ãºgy tartsa szemmel Trevort, mintha nem is ismernÃ©. Ebben a pillanatban nem is Ã©rtette, hogy miÃ©rt is kezdett egyÃ¡ltalÃ¡n randizni ezzel a majommal.

Azt azÃ©rt el kellett ismernie, hogy szemrevalÃ³ egy hÃ­m volt. Kurva jÃ³l nÃ©zett ki, talÃ¡n ez volt a legjobb kifejezÃ©s rÃ¡. Mint egy lobogÃ³, homokszÅke hajÃº, kaliforniai szÃ¶rfbajnok, aranyra barnult bÅrrel, szÃ¼rkÃ©skÃ©k szemmel. Egyenesen vadÃ­tÃ³ volt, Ã©s akkor mÃ©g a humorÃ¡rÃ³l nem is beszÃ©ltÃ¼nk.

De ha nem lenne szobortestÅ±, nem igazÃ¡n lenne benne semmi vonzÃ³ egy nÅ szÃ¡mÃ¡ra. Csak egy lenne a sok bunkÃ³ egyetemista kÃ¶zÃ¼l, aki aranykanÃ¡llal a seggÃ©ben szÃ¼letett. Amikor Ã©pp nyomult, akkor szinte levakarhatatlan volt, de aztÃ¡n egyik pillanatrÃ³l a mÃ¡sikra lelÃ©pett, olykor napokig.

Az egyetlen jÃ³ dolog, amit fel tudott hozni a mentsÃ©gÃ©re, hogy ÅrjÃ­tÅen jÃ³ volt az Ã¡gyban Ã©s Ã©lete legcsodÃ¡sabb pillanatait kÃ¶szÃ¶nhette neki.

Jobban belegondolva, tÃ©nyleg bekajÃ¡lta, hogy a srÃ¡c Ã©rez irÃ¡nta valamit... tÃ¶bbet, mint szimpla vonzalom. EbbÅl is lÃ¡tszik, hogy mennyire Ã©rt a hapsikhoz. Az igazat megvallva csak elege lett az egyedÃ¼llÃ©tbÅl... aztÃ¡n minden ok nÃ©lkÃ¼l elkezdett jÃ¡rni a srÃ¡ccal.

Hosszasan sÃ³hajtott, ahogy lÃ¡tta a srÃ¡cot, amint megmarkolja az egyik lÃ¡ny fenekÃ©t, aki szinte hozzÃ¡olvadt a testÃ©hez, de legnagyobb megdÃ¶bbenÃ©sÃ©re azt vette Ã©szre magÃ¡n, hogy nem is fÃ©ltÃ©keny. Ha ez igaz szerelem lett volna, akkor most teljesen ki lenne akadva agy pillanat alatt ahelyett, hogy egyszerÅ±en csak haragot Ã©rezne. LeginkÃ¡bb a hazugsÃ¡g zavarta, hogy csak Å kell a srÃ¡cnak.

Jason a bejÃ¡rathoz legkÃ¶zelebbi bÃ¡rszÃ©krÅl figyelte Envyt, ahogy bejÃ¶n a klubba. Sejtette, hogy valamikor erre fog jÃ¡rni Ã©s nem lepÅdÃ¶tt meg, amikor meglÃ¡tta vele Chadet. MiutÃ¡n hagyott nekik pÃ¡r percet, hogy kÃ¶rÃ¼lnÃ©zzenek, jÃ³lesÅ Ã©rzÃ©ssel mosolyodott el, amikor meglÃ¡tta a Envyn a feszÃ¼ltsÃ©get, hisz tudta, Ã©pp meglÃ¡tta exbarÃ¡ttÃ¡ avanzsÃ¡lt udvarlÃ³jÃ¡t a tÃ¡ncparketten Ã©lvezni az Ã©letet.

Az utÃ³bbi hÃ³napokban mÃ¡r nagyon elege lett abbÃ³l, hogy elrejtse fÃ©ltÃ©kenysÃ©gÃ©t. Nem akarta megbÃ¡ntani, viszont ha erre van szÃ¼ksÃ©g ahhoz, hogy levÃ¡lassza TrevorrÃ³l, akkor tulajdonkÃ©ppen az Å javÃ¡t szolgÃ¡lja. LegalÃ¡bbis ezzel nyugtatta magÃ¡t.

Kathez, a csini pultos csajhoz fordulva Jason mosollyal jegyezte meg: âMondtam, hogy jÃ¶nni fognak.â Ezzel egyidÅben Envy Ã©s Chad irÃ¡nyÃ¡ba biccentett.

TÃ¶bb, mint egy Ã³rÃ¡ja itt volt mÃ¡r, de amikor meglÃ¡tta Trevort, ahogy Ã©pp Envyt csalja, nem igazÃ¡n volt partiarcoskodni a tÃ¶megben. InkÃ¡bb tette az unottat Ã©s elkezdett dumÃ¡lni Kattel, hogy elÃ¼sse az idÅt. MÃ©g Envy hÅ±tlen pÃ¡rjÃ¡rÃ³l is dumÃ¡lt.

âSzÃ³val, Å a legjobb barÃ¡tod Ã©s a hÃºga?â Kat megnÃ©zte magÃ¡nak Åket, habÃ¡r a zsaru jobban Ã©rdekelte. Ha Jason nem emlÃ­tette volna meg, hogy Chad rendÅr, akkor sose talÃ¡lta volna ki. TÃºl szexi volt ahhoz, hogy fakabÃ¡t legyen.

Majd kÃ©t mÃ©teres, napbarnÃ­tott test... Ã©s az a barna haj, arany tincsekkel... Kat szinte Ã©rezte, hogy olvad. Kicsit hosszabban viselte Chad a hajÃ¡t a tÃ¶bbi zsaruhoz kÃ©pest Ã©s Ãºgy nÃ©zett ki, mintha a szÃ©l fÃºjta volna oldalra, amitÅl kissÃ© vadember kinÃ©zete volt. Azon kapta magÃ¡t, hogy Quinnhez hasonlÃ­tja, majd fÃ©lrepislantott, de Ãºjra visszatÃ©vedt a tekintete. Visszafordulva JasonhÃ¶z tudta, hogy egy cipÅben jÃ¡rnak... mindkettejÃ¼knek meg kell tanulni elengedni a rÃ©gi tÃ¼zet, mielÅtt az Ã©letre szÃ³lÃ³ Ã©gÃ©si sÃ©rÃ¼lÃ©st okozna.

âNem is nÃ©z ki Ãºgy, mint egy zsaru.â â mondta Kat Ã©s azon merengett, vajon randizgat-e valakivel. Jason semmi jelÃ©t nem adta se egyik, se mÃ¡sik verziÃ³nak.

âHÃ¡t igen...â â Jason mÃ¡r szinte duzzogni kezdett, amikor meglÃ¡tta, hogyan nÃ©z a lÃ¡ny Chadre. Majd megrÃ¡zva fejÃ©t hozzÃ¡tette: âMindjÃ¡rt visszajÃ¶vÃ¶k.â

Megitta italÃ¡t, lecsÃºszott a bÃ¡rszÃ©krÅl Ã©s elindult barÃ¡tai felÃ©. Ahogy kÃ¶zelebb Ã©rt, kezÃ©t Envy vÃ¡llÃ¡ra tette. KÃ¶zelbÃºjva hozzÃ¡ a fÃ¼lÃ©be sÃºgta: âAkarsz tÃ¡ncolni?â

Envy elmosolyodott anÃ©lkÃ¼l, hogy megfordult volna. âHÃ¡t hogyne lenne!â â kiÃ¡ltott fel, majd kilÃ©pett Ã©s lement a legkÃ¶zelebbi lÃ©pcsÅn a tÃ¡ncparkettre otthagyva Jasont a meglepett arckifejezÃ©sÃ©vel, ahogy Chad mellett Ã©pp az Å odakÃ©pzelt vÃ¡llÃ¡n pihenteti a kezÃ©t. Kacsintott, ahogy meghallotta Chadet nevetni.

âA fenÃ©be!â â sÃ³hajtotta Jason, ahogy kÃ¶vette szemÃ©vel a lÃ¡nyt a tÃ¡ncparkettig.

Chad enyhe szÃ¡nalommal veregette meg Jason vÃ¡llÃ¡t, ahogy visszakÃ­sÃ©rte a bÃ¡rpulthoz, majd a pultnak dÅlve szÃ³lt oda, hogy: âNe is tÃ¶rÅdj vele! Szerintem most Envynek csak egy dolog jÃ¡r az eszÃ©ben, amiben nem kevÃ©s a bosszÃºvÃ¡gy.â

VÃ©gigmÃ©rte a pultoslÃ¡nyt Ã©s egy pillanatra azt is elfelejtette, hogy Jason egyÃ¡ltalÃ¡n ott van. SzÃ­vesen legeltette a szemÃ©t a lÃ¡ny bronzbarna bÅrÃ©n Ã©s hosszÃº sÃ¶tÃ©t hajÃ¡n, amely a vÃ¡lla mÃ¶gÃ¶tt kÃ­gyÃ³zott, egÃ©szen a derekÃ¡ig. Szemei ezzel ellentÃ©tben, szinte vilÃ¡gÃ­tÃ³an kÃ©kek voltak, melyet csak mÃ©g jobban kiemelt a szeme kÃ¶rÃ¼li, sÃ¶tÃ©t kontÃºrÃº sminkje.

LeginkÃ¡bb a lÃ¡ny telt ajkai ragadtÃ¡k meg a figyelmÃ©t, mikÃ¶zben odaszÃ³lt neki: âCsak egy kÃ³lÃ¡t, lÃ©gyszi!â

âMa nem iszol?â â kÃ©rdezte Jason. Igyekezett nem bÃ¡mulni barÃ¡tjÃ¡t, kinek szemei nem tudtÃ¡k elengedni Katet, mikÃ¶zben vÃ¡laszolt. MiÃ©rt bukik minden csaj a zsarukra?

âNem, van egy Ã©rzÃ©sem, hogy jobb, ha ma jÃ³zan maradok. Nem nagyon bÃ­rom ezt a Trevort, Ã­gy odaadtam Envynek a sokkolÃ³mat, hadd jÃ¡tsszon vele.â Chad nagy nehezen levette a szemÃ©t a lÃ¡nyrÃ³l, de csak annyira, hogy egy mosolyt odavessen Jasonnek. âAmÃºgy is a meseautÃ³val jÃ¶ttem.â Tudta, hogy Jason Ã©rteni fogja.

Jason hirtelen ellÃ©pett a bÃ¡rpulttÃ³l, mÃ©g azt is megbocsÃ¡totta barÃ¡tjÃ¡nak, hogy egy ipari puncimÃ¡gnes. âNincs az az isten, amiÃ©rt ezt a mÅ±sort kihagynÃ¡m!â OdalÃ©pett a korlÃ¡thoz, kÃ¶zben hallotta mÃ©g maga mÃ¶gÃ¶tt Chad nevetÃ©sÃ©t.

âNos, legalÃ¡bb ma mÃ¡r kÃ©t embert jobb kedvre derÃ­tettem.â â kacsintott Chad Katre, mert tudta, hogy hallott minden, majd fizetett. Szinte Ã©rezte, hogy jobban jÃ¡r, ha utÃ¡nanÃ©z, mire is kÃ©szÃ¼l a hÃºga.

Kat bÃ³lintott, amikor Chad egy hÃºszdollÃ¡rost csÃºsztatott oda neki, Ã©s aprÃ³t otthagyta jattnak, majd elindult, hogy csatlakozzon JasonhÃ¶z. EgyÃ©bkÃ©nt a kÃ©t srÃ¡c egyÃ¼tt komoly kÃ¡rokat tudott okozni a lÃ¡nyok hormonhÃ¡ztartÃ¡sÃ¡ban. Jason hosszÃºra hagyta homokbarna hajÃ¡t, Ã©s baba arcÃ¡val, kigyÃºrt testÃ©nek simÃ¡n elmehetett volna a Bay Watch-ba vÃ­zimentÅ modellfiÃºnak.

Kat Ã©szrevette, hogy tÃ¶bb csaj is igyekezett felhÃ­vni magÃ¡ra a figyelmet, ahogy elmentek mellettÃ¼k. Jason nem igazÃ¡n vette Ã©szre bÃ¡rmelyiket is Ã©s Ãºgy tÅ±nt, igen elveszett a sajÃ¡t gondolataiban... egÃ©szen addig, amÃ­g el nem kezdett mesÃ©lni Katnek ChadrÅl, a legjobb barÃ¡tjÃ¡rÃ³l Ã©s arrÃ³l a lÃ¡nyrÃ³l, akit mindketten talÃ¡n tÃºlsÃ¡gosan is vÃ©delmezni akartak.

Ez az Ã©rzÃ©s hiÃ¡nyzott neki, hogy valaki â aki nem a testvÃ©re â ennyire fÃ©ltve vÃ©delmezze Åt is. Lassan pislantott, ahogy megprÃ³bÃ¡lta kiverni a fejÃ©bÅl Quinn emlÃ©kÃ©t, Ã©s igyekezett a jelenre koncentrÃ¡lni.

A megjegyzÃ©s a sokkolÃ³rÃ³l segÃ­tett neki elterelni a gondolatai QuinnrÅl. Kat Ãºgy dÃ¶ntÃ¶tt, szÃ³l a fivÃ©reinek, hogy nemsokÃ¡ra jÃ³ kis mÅ±sor vÃ¡rhatÃ³ a tÃ¡nctÃ©ren. MostanÃ¡ban elÃ©g sok problÃ©mÃ¡juk volt a klub kÃ¶rÃ¼li gyilkossÃ¡gok miatt. Pont az hiÃ¡nyzik, hogy valamivel mÃ©g jobban magukra vonjÃ¡k a figyelmet.

Chad Ã¡thajolt a korlÃ¡ton, szemei Envyt kerestÃ©k. SzerencsÃ©re a ketrectÃ¡ncosok mÃ©g mindig szÃ³rakoztattÃ¡k a kÃ¶zÃ¶nsÃ©get, Ã­gy a rÃ¡juk irÃ¡nyÃ­tott lÃ¡mpÃ¡k fÃ©nye sokat segÃ­tett megtalÃ¡lni. Amikor Chad meghallotta Jason halk mordulÃ¡sÃ¡t, kÃ¶vette tekintetÃ©nek irÃ¡nyÃ¡t Ã©s meg lÃ¡tta a hÃºgÃ¡t kÃ¶zÃ©pen tÃ¡ncolni nÃ©hÃ¡ny hapsival, egÃ©sz kÃ¶zel a ketrec fÃ©nyeihez. MegrÃ¡ncolta homlokÃ¡t Ã©s Ã¶sszehÃºzott szemmel prÃ³bÃ¡lt rÃ¡jÃ¶nni, mire kÃ©szÃ¼lhet a lÃ¡ny.

âLegalÃ¡bb Trevorra nÃ©z. EgyÃ©bkÃ©nt, kÃ¶sz, hogy felhÃ­vtad.â â mondta komoly hangon. âMÃ¡r rÃ©gÃ³ta vÃ¡rtam, hogy tÃ¶rtÃ©njen valami ilyesmi.â

Jason vÃ¡llÃ¡t megvonva vÃ¡laszolt: âNem magam miatt csinÃ¡ltam. Az Å Ã©rdekÃ©ben. Jobbat Ã©rdemel ennÃ©l a csÃ³tÃ¡nynÃ¡l.â PrÃ³bÃ¡lt mosolyogni, ahogy figyelte a lÃ¡nyt, tudva, hogy mÃ¡r szingli. De a tÃ¶bbi hapsi lÃ¡tvÃ¡nya, ahogy figyelmÃ¼k a lÃ¡nyra Ã¶sszpontosult enyhe szomorÃºsÃ¡got oltott mosolyÃ¡ba.



2. fejezet

Ahogy egyre lejjebb haladt a lÃ©pcsÅn Envy jÃ³ Ã©rzÃ©ssel fogadta a hÅsÃ©get, ahogy az bÅrÃ©be ivÃ³dva Ã¶lelte lengte kÃ¶rbe testÃ©t. MegfeszÃ¼lt izmait prÃ³bÃ¡lta ellazÃ­tani, majd bement a tÃ¡nctÃ©rre. MikÃ¶zben nÃ©hÃ¡ny lÃ©pÃ©st tett Trevor irÃ¡nyÃ¡ba, Ãºgy Ã©rezte, mintha egy tÃ¶meges orgia fÃ¶ldalatti fÃ©szkÃ©n kellene Ã¡tkÃºsznia, ahogy idegen ujjak Ã©rintettÃ©k bÅrÃ©t Ã©s ismeretlen testek simultak az Ã¶vÃ©hez.

SÃ¶tÃ©tebb volt a tÃ¡nctÃ©r, mint az Ã¡ltala csaposkÃ©nt vagy vendÃ©gkÃ©nt ismert klubokban, de nagyon megtetszett neki, hogy rejtve tudott maradni. A tÃ¡ncolÃ³k nem igazÃ¡n voltak pÃ¡rban, sokkal inkÃ¡bb egymÃ¡st izgatÃ³ forrÃ³ testek szinte robbanÃ©kony elegye. Ahogy kezdte Ã¡tÃ©rezni az Ãºj hangulatot, lassan feljebb emelte kezeit Ã©s hagyta, hogy a sÃ¶tÃ©tsÃ©g leple alatt ujjbegyei vÃ©gigsimÃ­tsÃ¡k ismeretlenek testÃ©t. Az erotikÃ¡tÃ³l fÃ¼lledÅ zene minden Ã¼temÃ©re adrenalinbomba robbant a vÃ©rÃ©ben, melyek lÃ¶kÃ©shullÃ¡mai szinte a pÃ³rusaiig hatoltak.

Nem akart vitÃ¡zni Trevorral, inkÃ¡bb egy pillanatra becsukta szemeit Ã©s Ã¡tengedte teste irÃ¡nyÃ­tÃ¡sÃ¡t a vÃ¡gyak hangjaikÃ©nt leÃ­rhatÃ³ zenÃ©nek.

ÃrezvÃ©n, ahogy az ismerkedÅ tapintÃ¡sok egyre merÃ©szebbÃ© vÃ¡lnak, Envy kinyitotta a szemÃ©t Ã©s nÃ©hÃ¡ny fÃ©rfi mellkassal talÃ¡lta szemben magÃ¡t, nÃ©melyikÃ¼k merÃ©szen kigombolt inget viselt, mÃ­g mÃ¡sok testhez feszÃ¼lÅ, finom anyagÃº inget, melyet ugyanolyan vonzÃ³nak talÃ¡lt. Nem mert az arcukra nÃ©zni, mert fÃ©lt a szemkontaktustÃ³l.

Egy idÅ utÃ¡n Ãºgy Ã©rezte, kissÃ© megrÃ©szegÃ¼lt, Ã­gy elkezdett hÃ¡trÃ¡lni, de nem bÃ¡nta, ha frissen szerzett rajongÃ³i kÃ¶vettÃ©k csÃ¡bÃ­tÃ³ tÃ¡ncÃ¡nak lÃ©pÃ©seit. Egyszer csak hideg vas Ã©rintÃ©sÃ©t Ã©rezte a hÃ¡tÃ¡n, ahogy nekihÃ¡trÃ¡lt az emelvÃ©nyen lÃ©vÅ ketrecnek, majd lassan felnÃ©zett rÃ¡. Azonnal megragadta tekintetÃ©t a ketrecben lÃ©vÅ fÃ©rfi, ahogy az Ã©ppen szinte alÃ¡rendeltjekÃ©nt a tÃ©rdeire kÃ©nyszerÃ­tette a vele tÃ¡ncolÃ³ lÃ¡nyt.

ÃrzÃ©keibÅl elmosÃ³dott a kÃ¶rÃ¼lÃ¶tte lÃ©vÅ terem, ahogy elveszni Ã©rezte magÃ¡t a fÃ©rfi szemeiben. Ahogy Envyre nÃ©zett, Ãºgy Ã©rezte, Åt tette alÃ¡rendeltjÃ©vÃ©. A fÃ©rfinek jÃ©gkÃ©k szemei voltak, erÅs fekete gyÅ±rÅ±vel az Ã­risze kÃ¶rÃ¼l. MÃ©g Ã©letÃ©ben nem lÃ¡tott ilyen igÃ©zÅ Ã©s erÅteljes szempÃ¡rt. ÃrÃ¡kra el tudott volna veszni azokban a szemekben Ãºgy, hogy egyre csak tÃ¶bbre vÃ¡gyjon, de ugyanakkor ez meg is rÃ©misztette.

A fÃ©rfi tekintetÃ©tÅl Envy meztelennek Ã©rezte magÃ¡t. Ahogy azok a szemek vÃ©gigpÃ¡sztÃ¡ztÃ¡k a testÃ©t, egyes helyeken hosszabban elidÅzve... olyan Ã©rzÃ©ssel tÃ¶ltÃ¶tte el, mintha a fÃ©rfi kezei jÃ¡tszottak volna Ã©rzÃ©kien azokon a helyeken. A vÃ¡gyakozÃ¡s, hogy nekivesse magÃ¡t a ketrec rÃ¡csainak Ã©s egyenesen kÃ¶nyÃ¶rÃ¶gjÃ¶n azÃ©rt, hogy a fÃ©rfi azonnal tegye magÃ¡Ã©vÃ¡ jÃ³ kemÃ©nyen, szinte ellenÃ¡llhatatlannÃ¡ vÃ¡lt.

ElszakÃ­tva tekintetÃ©t az igÃ©zÅ szemektÅl, Envy prÃ³bÃ¡lta emlÃ©keztetni magÃ¡t, hogy bÃ¡rmikor otthagyhatja a tÃ¡ncteret, amikor csak akarja.

Trevor nem igazÃ¡n tudta elengedni magÃ¡t, mÃ©g akkor sem, amikor megprÃ³bÃ¡lta Ã¡tadni magÃ¡t a tÃ¡nc Ã¼temÃ©nek Ã©s eggyÃ© vÃ¡lni a tÃ¶meggel, amennyire csak lehetsÃ©ges. De nem a szexi lÃ¡nyok Ã©s a tÃ¡nc miatt volt ma este itt. Egy pillanatra se vette le a szemÃ©t a ketrecben lÃ©vÅ fÃ©rfirÃ³l, mert Å volt megfigyelÃ©sÃ©nek igazi cÃ©lpontja.

A fÃ©rfit Devon Santosnak hÃ­vtÃ¡k, Ã©s vele lÃ¡ttÃ¡k utoljÃ¡ra Kelly Fostert, azt a hÃºszÃ©ves lÃ¡nyt, akit holtan talÃ¡ltak a mÃºlt hÃ©ten az egyik kÃ¶zeli sikÃ¡torban. UtoljÃ¡ra ezzel a fÃ©rfival lÃ¡ttÃ¡k ugyanebben a ketrecben.

A nyomozÃ¡s sorÃ¡n mÃ©g annyit tudott kiderÃ­teni, hogy az Ã¡ldozat Ã©ppen felmondott az ÃjfÃ©nyben, a vÃ¡ros mÃ¡sik elit szÃ³rakozÃ³helyÃ©n. Csak egyetlen Ã©jszakÃ¡t dolgozott a HoldtÃ¡ncban... amely a halÃ¡lÃ¡val vÃ©gzÅdÃ¶tt. Nem csak ez utÃ¡n az agy halÃ¡leset utÃ¡n nyomozott, de ez az egy Ã­gÃ©rkezett forrÃ³ nyomnak. BÃ¡rki is hagyta ott a holttestet a kÃ¶zelben, az biztos, hogy Ãºgy hagyta ott a vÃ©rpumÃ¡knak Ã©s vÃ©rjaguÃ¡roknak mint egyfajta ajÃ¡ndÃ©kot.

Devon csak rÃ©sztulajdonosa volt ennek a klubnak, testvÃ©reivel, Nickkel, Warrennel Ã©s Kattel egyÃ¼tt. A pletykÃ¡k szerint a kÃ©t klub kÃ¶zÃ¶tt titkon vÃ©rre menÅ viszÃ¡ly alakult ki, a kÃ©t csalÃ¡d azÃ³ta, hogy tÃ­z Ã©vvel ezelÅtt mindkÃ©t csalÃ¡d alapÃ­tÃ³ atyja eltÅ±nt, kibÃ©kÃ­thetetlen ellensÃ©ggÃ© vÃ¡lt.

Trevor tekintete megvetÅvÃ© vÃ¡lt, ahogy felidÃ©zte magÃ¡ban, miÃ©rt is Ã¡ll harcban a kÃ©t klub. Ezek egyÃ¡ltalÃ¡n nem hÃ©tkÃ¶znapi klubok voltak; a tulajok Ã©s egyben Ã¼zemeltetÅk mind alakvÃ¡ltÃ³k. Amelyikben Kelly dolgozott, azt vÃ©rpumÃ¡k vezettÃ©k. Otthagyta Åket, hogy a vÃ©rjaguÃ¡roknak dolgozzon, viszont mÃ¡snap holtan kerÃ¼lt elÅ. Ezt az egybeesÃ©st nem lehetett figyelmen kÃ­vÃ¼l hagyni.

Ha az emberek megtudnÃ¡k, hogy alakvÃ¡ltÃ³k Ã©lnek kÃ¶zÃ¶ttÃ¼k, kitÃ¶rne a pÃ¡nik... de mÃ¡r rÃ©gÃ³ta beilleszkedtek anÃ©lkÃ¼l, hogy fÃ©ny derÃ¼lt volna a titokra. Ãs amÃ­g betartjÃ¡k az emberek tÃ¶rvÃ©nyeit, semmi ok arra, hogy tÃ¶meges kÃ¡oszt robbantsanak ki azzal, hogy kiadjÃ¡k Åket. Az emberek egÃ©szen a kÃ¶zÃ©pkori boszorkÃ¡nyÃ¼ldÃ¶zÃ©sekig sÃ¼llyednÃ©nek vissza, ha ez megtÃ¶rtÃ©nne.

A CIA paranormÃ¡lis rÃ©szlegÃ©nek titkos mÅ±veleti csoportja elmÃ©letben ugyanazt a mÃ³dszert vetette be, mint amit a repÃ¼lÅ csÃ©szealjak Ã©s fÃ¶ldÃ¶nkÃ­vÃ¼liek esetÃ©ben; hazugsÃ¡g, eltÃ¼ntetÃ©s, ferdÃ­tÃ©s. Az alakvÃ¡ltÃ³knÃ¡l sokkal szÃ¶rnyÅ±bb dolgok Ã©s bÃ©kÃ©ben egyÃ¼tt tudtak Ã©lni az emberekkel... olyan veszÃ©lyes lÃ©nyek, amelyekrÅl az emberek legfeljebb csak Ã³cska horrorfilmeket csinÃ¡ltak, sÅt a legtÃ¶bb embernek a mai napig fogalma sincs ezek lÃ©tezÃ©sÃ©rÅl.

De amikor emberek kezdtek eltÅ±nni vagy holtan elÅkerÃ¼lni, Trevor Ã©s csapata nyomozÃ¡sba kezdett, hogy kiderÃ­tse mi folyik itt.

Ahogy lÃ¡tta, hogy Devon magÃ¡ra hagyja a lÃ¡nyt, aki a ketrecÃ©ben volt, hogy kÃ¶zelebb lÃ©pjen a rÃ¡csokhoz Ã©s lenÃ©zzen valakire, kÃ¶vette szemÃ©vel, hogy kit szemelhetett ki magÃ¡nak. Amint megpillantotta Envyt, ahogy nekivetette hÃ¡tÃ¡t a ketrecnek, kÃ¶rbevÃ©ve kiÃ©hezett fÃ©rfiakkal, Ã©rezte, hogy pillanatok alatt forrÃ³ napalmkÃ©nt tÃ¶lti meg ereit a vÃ©re.

Mi bÃ¼dÃ¶s francot csinÃ¡l ez ott? A legkisebb tÃ©tovÃ¡zÃ¡s nÃ©lkÃ¼l otthagyta tÃ¡ncpartnereit Ã©s a lÃ¡ny irÃ¡nyÃ¡ba kezdett erÅszakosan furakodni a tÃ¶megen keresztÃ¼l.

Devon torka mÃ©lyÃ©rÅl halkan morogni kezdett, felkeltette Ã©rdeklÅdÃ©sÃ©t, ahogy Envy felemelte kezÃ©t, hogy tÃ¡nca kÃ¶zben maga mÃ¶gÃ¶tt megfogja a rÃ¡csokat. Kifinomult szaglÃ¡sÃ¡val megÃ©rezte a lÃ¡ny forrÃ³ testÃ©nek illatÃ¡t, megkÃ¼lÃ¶nbÃ¶ztetve azt a klub Ã¶sszes tÃ¶bbi ingerÃ©tÅl, mintha egyenesen csak Åt hÃ­vogatnÃ¡. Kezeivel kÃ¶rbefonta a lÃ¡ny kezeit, majd ujjait finoman vÃ©gigvezette a lÃ¡ny karjain a ketrec rÃ¡csai mÃ¶gÃ¼l.

Envy Ã©pp kÃ©szÃ¼lt felnÃ©zni az erotikus tÃ¡ncosra, amikor valaki megragadta a karjait Ã©s lerÃ¡ntott a rÃ¡csrÃ³l. Egyesen elÃ¡mult, amikor meglÃ¡tta, hogy ki volt az. Teljesen meg is feledkezett TrevorrÃ³l! A vÃ¡gyakozÃ¡ssal teli Ã©rzÃ©s elhalvÃ¡nyult Ã©s Ãºjra a harag lÃ©pett a helyÃ©be, ahogy eszÃ©be jutott, hogy tulajdonkÃ©ppen miÃ©rt is jÃ¶tt a HoldtÃ¡ncba... bosszÃºÃ©rt.

âTe meg mi az Ãºristent csinÃ¡lsz itt?â - Trevor talÃ¡n tÃºl kemÃ©nyen szÃ³lt a lÃ¡nyhoz, ahogy prÃ³bÃ¡lta elrÃ¡ngatni a ketrectÅl Ã©s Devon kÃ¶zelÃ©bÅl. Ha a vÃ©rjaguÃ¡r a gyilkos, akkor ahogy Envyre vetette tekintetÃ©t nem jelenthetett semmi mÃ¡st, csak azt, hogy Åt jelÃ¶lte ki Ãºj Ã¡ldozatÃ¡ul.

Envy az egyik kezÃ©vel szorosan kapaszkodott a rÃ¡csba, de egyszerÅ±en csak amiatt, mert nem igazÃ¡n tetszett neki, ahogy Trevor megprÃ³bÃ¡lt vele erÅskÃ¶dni. Olyan Ã©rzÃ©se volt, mintha Trevor Ãºgy akarnÃ¡ beÃ¡llÃ­tani a helyzetet, hogy Å a hibÃ¡s. Bevetette legcsÃ¡bosabb mosolyÃ¡t Ã©s âÃ¡rtatlanulâ hozzÃ¡tette: âÃn csak tÃ¡ncolni jÃ¶ttem... akÃ¡rcsak te.â

Trevor Ã¶sszeszorÃ­totta ajkait, mivel nem tudta, mit is vÃ¡laszolhatna, hisz tudta, Envy lÃ¡tta Åt tÃ¡ncolni mÃ¡s lÃ¡nyokkal, viszont azt nem sejtheti, hogy csak alibinek hasznÃ¡lta Åket. Pedig mÃ©g a nevÃ¼ket se kÃ©rdezte meg. EgymÃ¡s szemeibe nÃ©ztek pÃ¡r pillanatig, mielÅtt sÃ³hajtott volna egyet.

KÃ¶zelebb hajolt hozzÃ¡, hogy a fÃ¼lÃ©be sÃºghassa: âMeg tudom magyarÃ¡zniâ. Nem akarta elÅtte felfedni, hogy ki is Å valÃ³jÃ¡ban, mert akÃ¡rcsak az ostoba bÃ¡tyja, Å is attÃ³l tartott, hogy azt fogja hinni, hogy csak arra kell neki, hogy kÃ¶nnyebben bejuthasson azokba a bÃ¡rokba, ahol Envy dolgozik.

âGyere mÃ¡r!â â prÃ³bÃ¡lta Ãºjra elrÃ¡ngatni Devon fÃ¼rkÃ©szÅ tekintete elÅl. Trevor mÃ©g egyszer rÃ¡vetette tekintetÃ©t Devonra Ã©s ha szemmel Ã¶lni lehetne, mÃ¡r a sajÃ¡t vÃ©rÃ©ben fuldokolna a padlÃ³n. Devon viszonozta a gyilkos pillantÃ¡st, majd inkÃ¡bb a ketrecbeli barÃ¡tnÅje felÃ© fordult.

Envy hitetlenÃ¼l rÃ¡zta meg a fejÃ©t. Na persze, biztos megmagyarÃ¡zza... van is mit. âCsak tÃ¡ncolni jÃ¶ttem. TÃ¡ncolhatok ezekkel a helyes srÃ¡cokkal vagy esetleg Ã¶sszeszedhetnÃ©d magad Ã©s csatlakozhatnÃ¡l.â - ahogy odavetette, felhÃºzta a szemÃ¶ldÃ¶kÃ©t, mintha neki tÃ¶k mindegy, Trevor hogy dÃ¶nt.

Trevor lassan oldalra tekintett Ã©s vÃ¡lla felett vÃ©gigmÃ©rte a beindult srÃ¡cokat, akik a kÃ¶zelben Ã³lÃ¡lkodtak, hÃ¡tha van mÃ©g esÃ©lyÃ¼k. âKopjatok le!â â kÃ¶zÃ¶lte felÃ¼k kimÃ©rt, de halÃ¡los hangszÃ­nnel, s kÃ¶zben kÃ¶zelebb lÃ©pett Envyhez. Ha tÃ¡ncolni akar, akkor ezen nem mÃºlik, majd Å tÃ¡ncol vele.

Envy kissÃ© sÃ©rtÅdÃ¶tten fintorgott Trevorra, de titkon azon gondolkozott, hogy miÃ©rt fÃ©ltÃ©kenykedhet, hisz nemrÃ©g igen beleveszett kÃ©t mÃ¡sik lÃ¡nyba. âEgyÃ¡ltalÃ¡n nem vagy vicces.â VÃ©gÃ¼l elengedte a rÃ¡csot Ã©s ahogy leengedte a kezÃ©t, hanyagul elÅvette a miniatÅ±r sokkolÃ³t, majd maga mellÃ© emelte a kezeit, mintha csak tÃ¡ncolna.

Devon teljes magassÃ¡gÃ¡ban Ã¡llt a lÃ¡ny mÃ¶gÃ¶tt az emelvÃ©nyen, Ã©s hosszan nÃ©zte a kis vÃ¶rÃ¶st, aki tÃ¶bbet keltett fel benne a puszta Ã©rdeklÅdÃ©snÃ©l. Viszont nem tetszett neki, ahogy megÃ©rezte Trevor szagÃ¡t, amikor megprÃ³bÃ¡lta elrÃ¡ngatni tÅle. A jÃ³ Ã¶reg puskapor szagÃ¡t Ã©rezte, amibÅl tudta, hogy fegyvert rejt magÃ¡nÃ¡l. KinyÃºlt Ã©s kÃ­vÃ¼lrÅl kinyitotta a ketrecet, majd odaszÃ³lt a tÃ¡ncoslÃ¡nynak, hogy kis szÃ¼netet tart.

MegÃ©rintette a fÃ¼lÃ©t, ahogy bÃ¡tyja szÃ³lt neki az alig lÃ¡thatÃ³ headseten Ã¡t, hogy a lÃ¡ny, akit a rÃ¡csnÃ¡l lÃ¡tott egy sokkolÃ³t tart magÃ¡nÃ¡l Ã©s Ãºgy nÃ©z ki, hasznÃ¡lni is fogja. KeresztÃ¼lnÃ©zett a tÃ¡nctÃ©ren az UV-fÃ©ny felÃ©, amely megvilÃ¡gÃ­totta a lÃ©pcsÅket Ã©s lÃ¡tta, hogy Nick mÃ¡r ott Ã¡ll, felkÃ©szÃ¼lten, hogy kÃ¶zbelÃ©pjen, ha szÃ¼ksÃ©ges.

Warren hangjÃ¡t hallotta a headseten keresztÃ¼l, azonnal rÃ¡jÃ¶tt, hogy a legidÅsebb testvÃ©r az egyik plafonhoz rÃ¶gzÃ­tett konzolon lÃ©vÅ Ã©jjellÃ¡tÃ³ kamerÃ¡n keresztÃ¼l figyel.

Ahogy visszanÃ©zve lÃ¡tta Envy kezeit mÃ¡s fÃ©rfi testÃ©n vÃ¡ndorolni, Devon Ãºgy Ã©rezte legszÃ­vesebben letÃ©pnÃ© rivÃ¡lisa fejÃ©t. De ez az Ã©rzÃ©s csak addig tartott, amÃ­g meg nem lÃ¡tta az sokkolÃ³ fÃ©mes csillanÃ¡sÃ¡t, ahogy a lÃ¡ny kezÃ©ben a csÃ­pÅje felÃ© tartott. Ajkai mintha mosolyra hÃºzÃ³dtak volna, ahogy eldÃ¶ntÃ¶tte, egyelÅre nem lÃ©p kÃ¶zbe.

âMajd Ã©n intÃ©zem.â â szÃ³lt vissza a Devon a headseten keresztÃ¼l.

Chad Ã©s Jason egymÃ¡sra mosolyogtak, hisz tudtÃ¡k nemsokÃ¡ra kezdÅdik a mÅ±sor, Ã­gy elindultak a tÃ¡nctÃ©rre vezetÅ lÃ©pcsÅ felÃ©.

Trevor hirtelen rÃ¡eszmÃ©lt, hogy Envy nem is mondta neki, hogy idejÃ¶n, akkor miÃ©rt is van bÅ±ntudata? âAzt kÃ©rdeztem, mit csinÃ¡lsz itt?â â tette fel Ãºjra a nagy kÃ©rdÃ©st, viszont ez alkalommal hangja nyugodtabb volt, ahogy kÃ¶zelebb lÃ©pett a lÃ¡nyhoz. Nem volt valami jÃ³ Ã¶tlet, mert a lÃ¡ny kÃ¶zelsÃ©gÃ©tÅl elvesztette gondolatai felett az uralmat, ahogy a vÃ©r hirtelen nem az agyÃ¡ba kezdett Ã¡ramlani, hanem kissÃ© lejjebb, olyan merevedÃ©st okozva, amelyet nem tapasztalt egÃ©sz este.

Envy kÃ­vÃ¡natosan hozzÃ¡nyomta a testÃ©t a srÃ¡choz, hogy majd hirtelen el tudjon lÃ©pni tÅle. âAzÃ©rt jÃ¶ttem, hogy adjak neked valami.â â vÃ¡laszolta, Ã©s a tÃ¡nctÃ©ren felgyÃ¼lemlett, Ã¶sszes tÃºlfÅ±tÃ¶tt vÃ¡gyÃ¡t beleÃ¶ntÃ¶tte szemÃ©nek villanÃ¡sÃ¡ba, hogy elterelje Trevor figyelmÃ©t.

âRemÃ©lem passzolni fog ahhoz, amit Ã©n tartogatok a szÃ¡modra...â â sÃºgta vissza kÃ©jesen, ahogy Ã©rezte a lÃ¡ny kezÃ©t a farkÃ¡nÃ¡l.

âMindjÃ¡rt meglÃ¡tjuk...â â szisszentette oda a vÃ¡laszt, majd nekinyomta a sokkolÃ³t a szerencsÃ©tlen hapsi Ã¡gaskodÃ³ hÃ­mtagjÃ¡nak, aki elvesztve uralmÃ¡t teste felett, hangtalanul tÃ©rdre esett. âHoppÃ¡cska!â - tette hozzÃ¡ megvetÅen, majd gyorsan visszacsÃºsztatta a sokkolÃ³t a zsebÃ©be, mielÅtt megfordult Ã©s menekÃ¼lÅre fogta a dolgot. Semmi kedve sem volt ahhoz, hogy jelen legyen, amikor Trevor visszanyeri erejÃ©t.

Ahogy Envy Ãºton volt keresztÃ¼l a sÃ¶tÃ©tÃ­tett tÃ¡nctÃ©ren, valaki egy erÅs szorÃ­tÃ¡ssal megragadta a karjÃ¡t. Mivel azt hitte, a testvÃ©re az, fel se nÃ©zett, csak kÃ¶vette a fÃ©rfit. Amikor Ã©pp felpillantott egy kis ajtÃ³ nyÃ­lt ki elÅtte Ã©s a fÃ©rfi belÃ¶kte rajta.

Mire Ã©szbe kaphatott volna, hogy megforduljon, mÃ¡r be is zÃ¡rÃ³dott mÃ¶gÃ¶tte az ajtÃ³ Ã©s hallotta a zÃ¡r kattanÃ¡sÃ¡t. FelkapcsolÃ³dott a plafon megvilÃ¡gÃ­tÃ¡sa, Ã­gy lÃ¡thatÃ³vÃ¡ vÃ¡lt nÃ©hÃ¡ny TV kÃ©pernyÅ Ã©s a fÃ©rfi, aki a ketreceben volt nemrÃ©g. Ãpp nyitotta volna a szÃ¡jÃ¡t, hogy mentegetÅzzÃ¶n, de a fÃ©rfi belefojtotta a szÃ³t.

âArra gondoltam, hogy talÃ¡n jobb lesz, ha biztonsÃ¡gban, az irodÃ¡bÃ³l nÃ©zed meg a munkÃ¡d eredmÃ©nyÃ©t...â â mosolyodott el enyhe gÃºnnyal Devon, Ã©s az egyik kÃ©pernyÅre mutatott.

Envy a kÃ©pernyÅ felÃ© nÃ©zett arra gondolva, hogy majd jÃ³t mulat Trevor lÃ¡tvÃ¡nyÃ¡n, ahogy legfÃ©ltettebb szervÃ©t fÃ¡jlalja... de azt vette Ã©szre magÃ¡n, hogy meglehetÅsen bÃ¡nja, ami tÃ¶rtÃ©nt. Mondhatni nehÃ©z szÃ­vvel gondolt a fÃ©rfira. LÃ¡tva Åt fÃ¡jdalmak kÃ¶zepette hirtelen azt Ã©rezte, hogy hÃ¡lÃ¡s, amiÃ©rt csak olyan monitoron lÃ¡tja, amelyen nincs hang, mert abban az egy dologban biztos volt, hogy nem akarja hallani, amit Trevor mond.

Csendben nÃ©zte vÃ©gig, ahogy Chad Ã©s Jason megjelent a tÃ¶megben Ã©s segÃ­tettek neki az emeletre vezetÅ lÃ©pcsÅn. Nem tudta kitalÃ¡lni, hogy mit mondhatott, de amikor Trevor olyan erÅvel lÃ¶kte el Chadet magÃ¡tÃ³l, amelyre elvileg senki se kÃ©pes mÃ¡sodpercekkel azutÃ¡n, hogy lesokkoltÃ¡k, azonnal az ajtÃ³ felÃ© pillantott, hogy visszarohanjon, mielÅtt bÃ¡rkinek baja esik.

LÃ¡tva a tÃ¡ncost, aki kÃ¶zte Ã©s az ajtÃ³ kÃ¶zÃ¶tt Ã¡llt, ahogy figyelmeztetÅen megrÃ¡zta a fejÃ©t, Envy inkÃ¡bb visszapillantott a monitorra Ã©s meglepÅdve lÃ¡tta, hogy Jason feszÃ­tette meg Trevor karjÃ¡t, amÃ­g Chad megbilincselte.

Haragudott magÃ¡ra, amiÃ©rt gyerekesen Ã¡llt bosszÃºt, Ã©s meg is indult az ajtÃ³ felÃ©, hogy szÃ³ljon Chadnek, hogy engedje el Trevort. De a fÃ©rfi Ãºjra megragadta a karjÃ¡t. A padlÃ³ra vetette a tekintetÃ©t, hogy ne kelljen a fÃ©rfi szemÃ©be nÃ©zni, mivel nyilvÃ¡nvalÃ³ volt, hogy csakis az Å hibÃ¡jÃ¡bÃ³l kezdÅdÃ¶tt az egÃ©sz. A bÅ±ntudat csak tovÃ¡bb erÅsÃ­tette a dÃ¼hÃ©t Ã©s ezÃ¡ltal visszanyerte bÃ¡torsÃ¡gÃ¡t is.

âBiztos jÃ³ Ã¶tlet hozzÃ¡m nyÃºlnod? Ãpp most lÃ¡ttÃ¡l lesokkolÃ³zni egy hapsit...â - egyÃºttal fenyegetÅen felvillantotta szemeit, mikÃ¶zben arra koncentrÃ¡lt, nehogy elÃ¡lljon a lÃ©legzete attÃ³l, amit lÃ¡t. Most, hogy kÃ¶zelrÅl is szemÃ¼gyre vehette a fÃ©rfit, annak szemei mÃ©g igÃ©zÅbbek voltak, mint amilyennek a ketrec rÃ¡csai mÃ¶gÃ¶tt lÃ¡tta.

âAkÃ¡rkik is azok a fickÃ³k, talÃ¡n jobb, ha hagyjuk, hogy tÃ¡vozzanak a klubbÃ³l, mielÅtt visszamÃ©sz tÃ¡ncolni.â - figyelmeztette Ãºjra Devon, mikÃ¶zben figyelte, ahogy Envy szemeiben felizzik a tÅ±z. Szinte lÃ¡tta, hogy a lÃ¡ny teste megfeszÃ¼l, annyira akar segÃ­teni annak, akinek Ã©pp most okozott hatalmas fÃ¡jdalmat... de egyÃ¡ltalÃ¡n nem Ã¡llt szÃ¡ndÃ©kÃ¡ban elengedni. âHogy hÃ­vnak?â

âMiÃ©rt?â - kÃ©rdezte Envy, mikÃ¶zben kihÃºzta a kezÃ©t a fÃ©rfi markÃ¡bÃ³l. âHogy a tulajokkal kitilttathass a klubbÃ³l?â

âNem egÃ©szen...â â mordult sÃ¶tÃ©ten Devon az Ã¶tlet hallatÃ¡n. âDe jobb lenne, ha a sokkolÃ³ a zsebedben maradna az Ã©jjel hÃ¡tralÃ©vÅ rÃ©szÃ©ben.â NÃ©zte, ahogy a lÃ¡ny tekintete Ãºjra a monitorra vetÃ¼lt, hogy lÃ¡ssa Ã¡ldozata mÃ¡r messze jÃ¡r.

âFenÃ©be!â â gondolta magÃ¡ban Envy, Ã©s nekivetette a hÃ¡tÃ¡t az ajtÃ³nak, hogy Ã©rezze a a zene rezgÃ©seit a fÃ¡n keresztÃ¼l. Beleharapott az ajkÃ¡ba, mert Ã©rezte, ezÃºttal tÃºl messzire ment. EszÃ©be jutott, hogy ma Ã©jjel nem csak emiatt jÃ¶tt a HoldtÃ¡nca, Ã©s azon mÃ©lÃ¡zott, vajon ez a pillanat alkalmas-e arra, hogy rÃ¡kÃ©rdezzen, van-e Ã¼resedÃ©s. VÃ©gÃ¼l is, mit veszÃ­thet? Gondolatban megvonta a vÃ¡llÃ¡t, mielÅtt megkÃ©rdezte: âNem tudod, esetleg van-e itt a klubban Ã¡llÃ¡slehetÅsÃ©g?â

Devon nem tudta mosolyÃ¡t, amely lassan kiÃ¼lt az arcÃ¡ra. Mit meg nem adna azÃ©rt, hogy vele lehessen a ketrecben egy kis idÅre, hogy megprÃ³bÃ¡lja megzabolÃ¡zni a lÃ¡nyban lÃ©vÅ tÃ¼zet. âTÃ¡ncos vagy?â â kÃ©rdezte magÃ¡ban remÃ©nykedve.

Envy szemei tÃ¡gabbra nyÃ­ltak, ahogy felvillant elÅtte a kÃ©p, ahogy lÃ¡tta a fÃ©rfit tÃ¡ncolni, tovÃ¡bb gondolva Ã©rezte, a combjai kÃ¶zt feltÃ¡mad a forrÃ³sÃ¡g... de sajnÃ¡latos mÃ³don, az arcÃ¡n is megtÃ¡gultak az erek. âNem.â â szinte suttogta rekedten â âNem tÃ¡ncolok. Pultos vagyok nÃ©hÃ¡ny kÃ¶zelben lÃ©vÅ klubban Ã©s arra gondoltam, beadom a jelentkezÃ©st, amÃ­g itt vagyok.â

âKÃ¡r...â â hÃºzta el a szÃ¡jÃ¡t Devon, majd elÅrÃ©bb lÃ©pett Ã©s kihÃºzta az asztal egyik fiÃ³kjÃ¡t. ElÅvett egy jelentkezÃ©si lapot Ã©s odaadta neki. MÃ©g nem Ã¡rulta el neki a nevÃ©t, de ha ki akarja tÃ¶lteni az Å±rlapot, akkor minden informÃ¡ciÃ³ meglesz, amire csak szÃ¼ksÃ©ge lehet. De mindenek elÅtt azt akarta biztosra tudni, hogy soha sem dolgozott az ÃjfÃ©nyben.

Nagyon elege volt, hogy Ã¡llandÃ³an kÃ¼ldenek valakit kÃ¶rbeszaglÃ¡szni. Quinn volt az, aki vÃ©get vetett a vÃ©rpumÃ¡k Ã©s vÃ©rjaguÃ¡rok kÃ¶zÃ¶tti barÃ¡tsÃ¡gnak, Ã­gy hÃ¡t Å azon az Ã¡llÃ¡sponton volt, hogy jobban jÃ¡r az Ã¶sszes vÃ©rpuma, ha messzire elkerÃ¼lik az Å terÃ¼letÃ©t.

Valaki az ÃjfÃ©nybÅl kÃ¼ldte azt a lÃ¡nyt, akit legutÃ³bb felvettek, Ã©s most, hogy meggyilkoltÃ¡k, a vÃ©rpumÃ¡k a HoldtÃ¡nc tulajaitÃ³l vÃ¡rjÃ¡k a vÃ¡laszt... akÃ¡rcsak a mocskos fakabÃ¡tok. Ãs persze volt akkora szerencsÃ©je, hogy az egyetlen Ã©jjel, amikor itt dolgozott, pont azt kÃ©rte, hogy vele lehessen a ketrecben.

Devon kijjebb hÃºzta a szÃ©ket az asztaltÃ³l, hisz tudta, csak Ãºgy tudja hosszabb maradÃ¡sra bÃ­rni Envyt, ha megadja neki, amit kÃ©r. âAkÃ¡r most is kitÃ¶ltheted. Ãs ha szerencsÃ©d van, reggelre mÃ¡r lesz egy Ãºj melÃ³helyed.â

Envy leÃ¼lt Ã©s homlokÃ¡t megrÃ¡ncolva pillantott Ãºjra a monitorra. âSzerinted a tulaj lÃ¡tta, ahogy lesokkolÃ³zom Trevort?â â harapott az ajkÃ¡ba, mikÃ¶zben elkÃ©pzelte, vajon milyen lÃ¡tvÃ¡ny lehetett. âBÃ¡rcsak ne tettem volna meg... Komolyan!â

Devon a szÃ©k mÃ¶gÃ¶tt a lÃ¡ny fÃ¶lÃ© hajolt, mintha Å is csak a monitort nÃ©znÃ©. Odahajolt a lÃ¡nyhoz, hogy ajkai a lÃ¡ny fÃ¼lÃ©hez kÃ¶zel legyenek, amikor megkÃ©rdezi: âHa a tulaj lÃ¡tta volna Ã©s rÃ¡kÃ©rdezne, akkor mit mondanÃ¡l?â Lassan Ã©s mÃ©lyen szÃ­vta be a levegÅt, ahogy a lÃ¡ny illata kÃ¶rÃ¼lÃ¶lelte Ã©s beleborzongott, ahogy az Ã©rzÃ©s felforralta vÃ©rÃ©t.

Envy elkezdte elfordÃ­tani fejÃ©t, hogy felnÃ©zzen a fÃ©rfire, de inkÃ¡bb abbahagyta. A fÃ©rfi kÃ¶zelsÃ©ge miatt furcsa Ã©s kellemes Ã©rzÃ©s tÃ¡madt fel a vÃ¡lla kÃ¶rÃ¼l, amely kisugÃ¡rzott felfelÃ© a nyaka oldalÃ¡n. âHogy harapÃ³s kedvemben voltam.â â mondta enyhÃ©n sÃ³hajtva, ahogy Ã©rezte a forrÃ³sÃ¡got erÅsÃ¶dni a hÃ¡ta kÃ¶zepÃ©n. Ez a hapsi kikÃ©szÃ­tette az Ã©rzÃ©keit. Nem tudta, hogy mi lenne a jobb, megfordulni Ã©s rÃ¡vetni magÃ¡t a fÃ©rfira vagy inkÃ¡bb menekÃ¼lÅre venni a dolgot.

Devon szÃ¡ja sarka mosolyra hÃºzÃ³dott, de nem vÃ¡ltoztatott a testhelyzetÃ©n. âSzÃ³val, csak Ãºgy, minden ok nÃ©lkÃ¼l lesokkolsz bÃ¡rkit?â Kifinomult szaglÃ¡sÃ¡val Ã©rezte a lÃ¡ny feromonjait, amelyek gerjedelme miatt szabadultak fel a bÅrÃ©n Ã¡t, Ã©s ettÅl Å is igencsak beindult.

âNem.â â Envy nagyon megÃ¶rÃ¼lt, hogy elterelhette a figyelmÃ©t azzal, hogy kivett egy tollat az elÅtte lÃ©vÅ tartÃ³bÃ³l Ã©s elkezdte kitÃ¶lteni az Å±rlapot. âCsak azokat, akik komolyan meg is Ã©rdemlik.â â vÃ¡laszolta Ã©reztetve, hogy nem akar rÃ³la beszÃ©lni.

Devon felegyenesedett Ã©s lekÃ¼zdÃ¶tte vÃ¡gyÃ¡t, hogy kiragadja a lÃ¡nyt a szÃ©kbÅl Ã©s maga elÃ© Ã¼ltesse az asztalon. A lÃ¡ny hajÃ¡nak nÃ©hÃ¡ny fÃ¼rtjÃ©t ujjai kÃ¶zÃ© vette, ahogy azok lelÃ³gtak a szÃ©t tÃ¡mlÃ¡ja mÃ¶gÃ©.

Csendben figyelte, ahogy kitÃ¶lti a jelentkezÃ©st Ã©s a lÃ¡ny vÃ¡lla fÃ¶lÃ¶tt minden szavÃ¡t elolvasta. Envy Sexton, Ã©s szerencsÃ©re az Ã¶sszes vÃ©rpumÃ¡k vagy vÃ¡mpÃ­rok Ã¡ltal vitt klub hiÃ¡nyzott arrÃ³l a hosszÃº listÃ¡rÃ³l, amelyeket referenciakÃ©nt megjelÃ¶lt. Tudta, hogy nÃ©hÃ¡ny jÃ³l megejtett telefonnal kÃ¶nnyen el tudja intÃ©zni, hogy legyen szabadideje. Csak meg kell kÃ©rnie Åket, hogy hagyjÃ¡k ki egy kis idÅre a munkarendbÅl. Nem igazÃ¡n szÃ¡ndÃ©kozott bÃ¡rkivel is megosztani ezt a vadmacskÃ¡t.

Envy vÃ©gzett a papÃ­rral Ã©s kÃ©szÃ¼lt felÃ¡llni, de Devon a vÃ¡llÃ¡ra tette a kezÃ©t, hogy mÃ©g maradjon Ã¼lve egy darabig. Gyorsan Ã¡tvette a papÃ­rt Ã©s elindult az ajtÃ³ felÃ©.

âMaradj itt. PÃ¡r percen belÃ¼l jÃ¶vÃ¶k a vÃ¡lasszal.â â Devon mÃ¡r fogta az ajtÃ³gombot, de megÃ¡llt addig, amÃ­g Envyre figyelt.

âHogy hÃ­vnak?â - kÃ©rdezte Envy, azon tÅ±nÅdve, vajon elvihetnÃ©-e Å a papÃ­rt a fÅnÃ¶khÃ¶z. TalÃ¡n egyÃºttal megejthetnÃ©k a felvÃ©teli elbeszÃ©lgetÃ©st is.

âDevon Santosâ â vÃ¡laszolta, majd kilÃ©pett az ajtÃ³n, mielÅtt bÃ¡rmit reagÃ¡lhatott volna.

Tudta, hogy Nick az ajtÃ³ mÃ¡sik oldalÃ¡n mÃ¡r vÃ¡rta, mert megÃ©rezte az illatÃ¡t. MikÃ¶zben odaadta a papÃ­rt Nicknek, csak annyit mondott: âVagy egy Ãºj pultosunk.â MegvÃ¡rta amÃ­g Nick Ã¡tnÃ©zte a papÃ­rt, bÃ¡r tudta, hogy testvÃ©re ugyanazt ellenÅrzi, amit Å is nem sokkal ezelÅtt.

Nick mÃ¡r nem egy vÃ¡mpÃ­rimÃ¡dÃ³ csÃ¼rhÃ©t zavart el Ã©s ki kellett dobnia egy belopakodott vÃ¡mpÃ­rt is, Ã­gy az megalapozta a rossz kedvÃ©t egÃ©sz Ã©jjelre. GyÅ±lÃ¶lte a vÃ¡mpÃ­rokat Ã©s minden olyan embert, aki elÃ©g idiÃ³ta volt ahhoz, hogy velÃ¼k lÃ³gjon. Mivel nem lÃ¡tott semmi arra utalÃ³t, hogy ennek a lÃ¡nynak bÃ¡rmi kÃ¶ze lenne hozzÃ¡juk, valamint megÃ©rezve testvÃ©re felizgultsÃ¡gÃ¡t Ãºgy dÃ¶ntÃ¶tt, hagyja, hogy Devon intÃ©zze, mint a sajÃ¡t Ã¼gyÃ©t.

VÃ©gÃ¼l visszaadta a papÃ­rt, Ã©s megjegyezte: âMondd meg neki, hogy legkÃ¶zelebb a sokkolÃ³t hagyja otthon.â Nick egy pÃ¡r pillanatra testvÃ©re szemÃ©be nÃ©zett, mielÅtt hozzÃ¡tette volna: âKat mondta, hogy jÃ¡rt azzal a csÃ¡vÃ³val, akit âfelvillanyozottâ, Ã©s a mÃ¡sik... aki megbilincselte, az meg a bÃ¡tyja. â

âAz expasinÃ¡l fegyver volt. Ãreztem a szagÃ¡t.â - Devon megrÃ¡ncolta homlokÃ¡t Ã©s Ã¶sszehÃºzta a szemÃ©t: âTalÃ¡n pÃ¡rkapcsolatnak mÃ©gsem volt olyan jÃ³...â

âJobb lesz, ha vigyÃ¡zol vele.â - Nick csÃ³vÃ¡lta a fejÃ©t, ahogy lÃ¡tta testvÃ©re szemÃ©nek csillogÃ¡sÃ¡t. âHa akarod a csajt, akkor a te felelÅssÃ©ged, amÃ­g itt van.â Nick kivillantotta fogait, ahogy hirtelen vÃ¡mpÃ­rszagot Ã©rzett, majd minden szÃ³ nÃ©lkÃ¼l elindult visszafelÃ© a lÃ©pcsÅn.

Envy idegesen nÃ©zett kÃ¶rbe Ã©s Ã©szrevett egy liftet, amit addig nem vett Ã©szre. Igencsak nagyot nÃ©zett, amikor meglÃ¡tta, hogy kÃ³dzÃ¡rral mÅ±kÃ¶dik. Elkezdett a tollal jÃ¡tszani az asztalon Ã©s kÃ¶zben azon gondolkodott, vajon mennyit kell mÃ©g vÃ¡rnia. MindenkÃ©pp meg kellett tudnia, hogy Chad tÃ©nyleg letartÃ³ztatta-e Trevort vagy csak addig bilincselte meg, amÃ­g kivezette a klubbÃ³l.

KÃ¶rbenÃ©zett az asztalon, hogy mivel kÃ¶thetnÃ© le a figyelmÃ©t, amÃ­g vÃ¡rakozik. SzÃ¼letett nyomozÃ³ volt, akÃ¡rcsak a bÃ¡tyja, bÃ¡r Chad prÃ³bÃ¡lta leplezni tehetsÃ©gÃ©t. Az igazsÃ¡g az, hogy ChadbÅl nagyszerÅ± nyomozÃ³ vÃ¡lhatott volna. Mindenkinek azt mondta, hogy csak egy egyszerÅ± kommandÃ³s, de helikopterrÅl is lehetett lÃ¡tni, hogy az nem volt igaz. Å volt a bevetÃ©si egysÃ©g vezetÅje.

LenÃ©zett egy papÃ­rra, amit szÃ³rakozottan, az unalomtÃ³l vezÃ©relve vett fel. Valami gÃ¶ngyÃ¶legszÃ¡mla volt. Ahogy vÃ©gigfutott a szeme a szÃ¡mlÃ¡zÃ¡si adatokon, meglÃ¡tta a nevet az aljÃ¡n. Lecsapta a papÃ­rt az asztalra. Devon Santos... a picsÃ¡ba. Å az egyik kibaszott tulaja a helynek Ã©s elhitette vele, hogy csak egy egyszerÅ± tÃ¡ncosfiÃº.

Ebben a pillanatban nyÃ­lt ki az ajtÃ³ Ã©s lÃ©pett be Devon. âMikor akarsz kezdeni?â



*****



Nick sietve Ã¡tvÃ¡gott a tÃ¡nctÃ©ren, majd szinte felszaladt a bejÃ¡rathoz vezetÅ lÃ©pcsÅn. A kelletÃ©nÃ©l nagyobb erÅvel csapta ki az ajtÃ³t Ã©s szigorÃº tekintettel meredt rÃ¡ a fÃ©rfira, aki Ã¡t akart jutni a biztonsÃ¡giakon. Mivel a kidobÃ³k legtÃ¶bbje szintÃ©n alakvÃ¡ltÃ³ volt, akkor is megÃ©reztÃ©k a vÃ¡mpÃ­rok szagÃ¡t, ha mÃ¡s jel nem Ã¡rulta volna el Åket.

Ãgy tÅ±nt, hogy az Ã¡tlagos vÃ¡mpÃ­rok megjelenÃ©se a helyi gÃ³t szubkultÃºra divatirÃ¡nyzatÃ¡t kÃ¶vette. BÃ¡r a legutÃ³bbi nÃ©hÃ¡ny hÃ³napban kÃ¶rÃ¼lbelÃ¼l tÃ­z olyan vÃ¡mpÃ­r prÃ³bÃ¡lt besurranni, aki Ã¶ltÃ¶nyt viseltek vagy Ã¡tlagos divat alapjÃ¡n Ã¶ltÃ¶zkÃ¶dtek. Ãpp emiatt hagyatkoztak inkÃ¡bb a szagra, mintsem a megjelenÃ©sre. ElsÅ szÃ¡mÃº szabÃ¡ly... a tulaj engedÃ©lye nÃ©lkÃ¼l egy vÃ¡mpÃ­r sem teheti be a lÃ¡bÃ¡t a klubba.

âSegÃ­thetek?â - kÃ©rdezte Nick teljes professzionalizmussal, de csak az emberek jelenlÃ©te miatt. A fÃ©rfi oldalra biccentette a fejÃ©t Ã©s olyan beteges vigyorral reagÃ¡lt, amitÅl Nicknek majdnem kifordult a gyomra.

âSzeretnÃ©k bejutni.â - vÃ¡laszolta Raven, Ã©s kÃ¶zben pupillÃ¡i megtÃ¡gultak, ahogy megprÃ³bÃ¡lta kÃ¼lÃ¶nleges erejÃ©t hasznÃ¡lni, amely bÃ¡rkit engedelmessÃ©gre kÃ©nyszerÃ­t, aki kÃ©ptelen ellenÃ¡llni a vÃ¡mpÃ­rok bÅ±bÃ¡jÃ¡nak.

Nick lassan vÃ©gigmÃ©rte tetÅtÅl-talpig. A srÃ¡c hosszÃº fekete hajÃ¡nak vÃ©gÃ©t az arcÃ©le alatt neonpinkre festette. Fiatal volt, talÃ¡n huszonÃ¶t Ã©vesnÃ©l is fiatalabb, bÅre fakÃ³ Ã©s a szemÃ©t erÅsen kihÃºzta. Ajkait Ã©s kÃ¶rmeit feketÃ©re festette.

âElnÃ©zÃ©st, uram...â â kezdte Nick, mikÃ¶zben sziklakÃ©nt Ã¡llva figyelte a vÃ¡mpÃ­r minden rezdÃ¼lÃ©sÃ©t. TestalkattÃ³l, Ã©letkortÃ³l fÃ¼ggetlenÃ¼l minden vÃ¡mpÃ­r rendkÃ­vÃ¼l veszÃ©lyes, Ã¶nveszÃ©lyes dolog alÃ¡becsÃ¼lni bÃ¡rmelyiket is.

âRaven, hÃ­vjon csak Ravennek.â â vÃ¡gott kÃ¶zbe azon tÅ±nÅdve, vajon meddig feszÃ­theti a hÃºrt egy vÃ©rjaguÃ¡rral.

âSajnÃ¡lom, Raven, de tele vagyunk.â - szÃ¶gezte le Nick, mikÃ¶zben rÃ¡fonta ujjait a bÅrkabÃ¡tja zsebÃ©ben lapulÃ³, kÃ©tlÃ¶vetÅ± derringer pisztolyÃ¡ra. Szentelt vÃ­zzel tÃ¶ltÃ¶tt ezÃ¼stgolyÃ³k vÃ¡rtak csÅre tÃ¶ltve, hogy a hÃ­vatlan vendÃ©gek hÃºsÃ¡ba marhassanak. A szÃ¡ja sarkÃ¡ban alig Ã©szrevehetÅ, de szadista mosollyal nyugtÃ¡zta magÃ¡ban az alkarjÃ¡ra erÅsÃ­tett csontnyelÅ± fapenge Ã©rintÃ©sÃ©t.

âAkkor ez a sok ember miÃ©rt Ã¡ll itt sorba?â - kÃ©rdezte Raven, de kÃ¶zben lÃ¡tta, hogy a vÃ©rjaguÃ¡r Ã­risze egy leheletnyivel aranyszÃ­nÅ±bbÃ© vÃ¡lt.

Nick visszamosolygott, bÃ¡r inkÃ¡bb hatott fogcsikorgatÃ³ vicsorgÃ¡snak. âÅk elÅre lefoglaltÃ¡k a helyÃ¼ket.â

- Raven szemei egy pillanatra vilÃ¡gosabbÃ¡ vÃ¡ltak, mintha dÃ¼hÃ©nek tÃ¼ze szÅ±rÅdÃ¶tt volna Ã¡t. Nick lesÃ©tÃ¡lt a lÃ©pcsÅn az utcÃ¡ra Ãºgy, hogy Raven Ã©s az emberek csoportja kÃ¶zÃ© Ã©rkezzen, majd kÃ¶zel hajolt Raven fÃ¼lÃ©hez.

âLÃ©pj le! Most, vÃ¡mpÃ­r!â â suttogta jÃ©ghideg, nyugodt hangon Ãºgy, hogy kÃ¶zben a fapengÃ©jÅ± tÅr hegyÃ©t Raven bordÃ¡inak nyomta Ãºgy, hogy senki se lÃ¡ssa. âIde nem fogsz bejutni.â

- Nick visszalÃ©pett Ã©s kiegyenesedett, majd keresztbe fonta kezeit maga elÅtt Ãºgy, hogy a lehetÅ leggyorsabban tudjon dÃ¶fni a tÅrrel, ha a vÃ¡mpÃ­r akÃ¡r csak egyetlen rossz mozdulatot is tesz. âSajnÃ¡ljuk, uram, tovÃ¡bbi szÃ©p estÃ©t!â

- Raven Ãºjra elmosolyodott, ez alkalommal szinte mÃ¡r kellemesen: âÃ, az lesz, biztosra veszem!â

HÃ¡tat fordÃ­tott az ajtÃ³nak Ã©s elindult sÃ©tÃ¡lva az utcÃ¡n, kezeit fekete farmerjÃ©nek zsebeibe csÃºsztatta Ã©s elkezdett egy baljÃ³s hangzatÃº dallamot fÃ¼tyÃ¶rÃ©szni. Amikor a vÃ©rjaguÃ¡r a fÃ¼lÃ©hez hajolt, lÃ¡tta mesterÃ©t beslisszanni mellettÃ¼k egyenesen a klubba. Pedig mÃ¡r jÃ³ ideje nem is lÃ¡tta Kane-t. TulajdonkÃ©ppen hetek Ã³ta ez volt az elsÅ alkalom, hogy âtalÃ¡lkoztakâ, bÃ¡r tÃ¶bbszÃ¶r is Ã©rezte magÃ¡n mestere pillantÃ¡sÃ¡t.

Ami viszont meglepte Ravent, hogy Kane Ã¶nszÃ¡ntÃ¡bÃ³l sÃ©tÃ¡l be ellensÃ©ges terÃ¼letre. A mester elmesÃ©lte neki, hogyan temette el Ã©lve a vÃ©rjaguÃ¡r-klÃ¡n. Azon tÅ±nÅdÃ¶tt, ezÃºttal mesterÃ©nek vajon milyen terve lehet?

âEgykoron csalÃ³ mÃ³don rÃ¡d kentÃ©k a bÅ±nÃ¼ket, mesterem, de ezÃºttal teszek rÃ³la, hogy az Å kezÃ¼khez tapadjon a vÃ©r.â - suttogta magÃ¡nak Raven egyfajta fogadalomkÃ©nt, mielÅtt az Ã¡rnyak kÃ¶zÃ© olvadt volna. Tudta, hogy nem kell sokÃ¡ig vÃ¡rnia. MÃ©g mindig Ã©rezte legutÃ³bbi Ã¡ldozata friss vÃ©rÃ©nek szagÃ¡t, ahogy a szellÅ vitte magÃ¡val a HoldtÃ¡nc felÃ©.



*****



Kat vÃ©gignÃ©zte, ahogy Chad Ã©s Jason kitÃ¡mogatta pÃ³rul jÃ¡rt barÃ¡tjukat a klubbÃ³l... megbilincselve. Azt mondjÃ¡k, aki kÃ­vÃ¡ncsi hamar megÃ¶regszik, de aki nem, az se marad fiatal... Ã©s egyÃ©bkÃ©nt is, tudnia kellett, mit terveznek a szerencsÃ©tlennel. Ha mÃ¡s nem, csak azÃ©rt, hogy ennyi begerjedt pasi kÃ¶zÃ¶tt ne ezen jÃ¡rjon az esze egÃ©sz Ã©jjel.

Az egyik mellÃ©kajtÃ³n kilÃ©pve Ã¼gyesen az Ã¡rnyak kÃ¶zÃ¶tt maradva kÃ¶vette Åket. Magasabb rendÅ± Ã©rzÃ©kszerveinek kÃ¶szÃ¶nhetÅen nem igazÃ¡n kellett a kÃ¶zelÃ¼kbe mennie ahhoz, hogy kihallgassa Åket.

Chad Ã©s Jason a kocsija Ã©s a rendÅrautÃ³ kÃ¶zÃ© kÃ©nyszerÃ­tette Trevort, hogy az âÃ¡ramjÃ¡rtaâ ex-udvarlÃ³ ne tudjon visszamenni a klubba, problÃ©mÃ¡skodni Envyvel. Chad levette rÃ³la a bilincset, hisz tudta semmi nyomÃ³s Ã©rve nincs a letartÃ³ztatÃ¡sÃ¡hoz... hacsak Trevor meg nem tÃ¡madja.

âFogadni merek, te kÃ¶hÃ¶gted el neki, hogy itt leszek!â - morgott Jasonre. âNe hidd, hogy nem vettem Ã©szre, hogy mennyire hegyezed rÃ¡ a farkad. KurvÃ¡ra tartsd magad tÅle tÃ¡vol, megÃ©rtetted, gyÃ¶kÃ©rarcÃº?â

Chad reflexbÅl felpakolt Ã©s elÅkÃ©szÃ¼lt egy jobbkezes felÃ¼tÃ©ssel, ahogy Jason fenyegetÅ lÃ©pÃ©st tett felÃ©. âJason, innen Ã¡tveszem. MiÃ©rt nem mÃ©sz inkÃ¡bb vissza Ã©s nÃ©zed meg, jÃ³l van-e Envy? Nem szeretnÃ©m, ha kijÃ¶nne, amÃ­g Trevor itt van.â

âNem tudod megakadÃ¡lyozni, hogy visszamenjek. Dolgozok!â - vetette oda meggondolatlanul.

âHÃ¡t persze, lÃ¡ttuk, hogy Ã©pp milyen âkemÃ©nyÃ­tÃ©senâ dolgoztÃ¡l...â â Jason Ã¼tÃ©sre hÃºzta maga mellÃ© Ã¶kÃ¶lbe szorÃ­tott kezÃ©t, de Chad intÅ pillantÃ¡sÃ¡ra erÅt vett magÃ¡n, mert tudta mindenki jobban jÃ¡r... mielÅtt nem csak Trevor vÃ©gzi ma Ã©jjel bilincsben. Sarkon fordult Ã©s fÃ©lvÃ¡llrÃ³l kegyelemdÃ¶fÃ©skÃ©nt azÃ©rt mÃ©g megjegyezte: âMegtalÃ¡lsz minket a tÃ¡nctÃ©ren... egymÃ¡sba fonÃ³dva...â

Trevor meglendÃ¼lt, de Chad nekilÃ¶kte a kocsinak. Chad meglepetÃ©sÃ©re Trevor sokkal jobb erÅben volt, mint Å azt gondolta volna az alkata alapjÃ¡n, Ã¶ssze kellett szednie az erejÃ©t, hogy felÃ¼lkerekedjen rajta. âSzÃ³ltam elÅre, hogy baszakodj a hÃºgommal, Ã©s mondd el neki, ki is vagy te valÃ³jÃ¡ban Ã©s mi a valÃ³di oka annak, hogy a klubokban lÃ³gsz. Baszki, azt gondolja rÃ³lad, hogy csak egy kis gazdag bunkÃ³ vagy. Ha le akarod nyÅ±gÃ¶zni, mondd el neki az igazat. Egyetlen dolog van, amivel nem Ã¡llsz meg elÅtte, a hazudozÃ¡s. PlÃ¡ne, ha neki hazudoznak.â

Ennek hallatÃ¡n Kat tÃ¼zetesebben kezdte megnÃ©zni magÃ¡nak Trevort. Vajon mi lehet a dolgok hÃ¡tterÃ©ben?

âPontosan tudod te is, hogy ha elmondtam volna neki, hogy titkos nyomozÃ¡st vÃ©gzek, akkor mindig arra gyanakodott volna, hogy csak felhasznÃ¡lom Åt, hogy bejussak a klubokba.â - dÃ¶rrent vissza rÃ¡ Trevor, ahogy rendezte Ã¶ltÃ¶zÃ©kÃ©t, bÃ¡r mÃ¡r nem tervezte, hogy visszamegy klubba. Ha hasznÃ¡lnÃ¡ valÃ³di erejÃ©t, azzal megÃ¶lnÃ© Chadet Ã©s nem lenne kÃ¼lÃ¶nb azoknÃ¡l, mint akikre vadÃ¡szik.

Ezzel tudta fegyelmezni indulatait Ã©s visszafogni magÃ¡t addig, amÃ­g elcsitultak benne az Ã¡llati Ã¶sztÃ¶nÃ¶k, de haragjÃ¡n nem tudta tÃºltenni magÃ¡t. âEgy kibaszott sokkolÃ³, nem hiszem el!â

âMegÃ©rdemelted, mert csak egy kis szÃ¡nalmas, fÃ©lrekÃºrÃ³ exkandÃºr vagy. LÃ¡tod, ez a jussod, amiÃ©rt elhallgatod az igazsÃ¡got. Szerintem mÃ¡ra tedd el magad, hacsak nem akarod egy mÃ¡sik bÃ¡rban is âkemÃ©nykedniâ. Mellesleg, a sokkolÃ³ mÃ©g mindig EnvynÃ©l van...â â gÃºnyolÃ³dott Chad. âAzt javaslom, hogy hagyd bÃ©kÃ©n mÃ¡ra... vagy lehet, jobb lenne, ha vÃ©gleg kilÃ©pnÃ©l az Ã©letÃ©bÅl, ha nem tudod vele rendezni a soraidat.â

Trevor Ã¶sszeszorÃ­totta a fogÃ¡t, de vÃ©gÃ¼l inkÃ¡bb nem mondott semmit. Chad tudta, hogy Ãºgyse tudja tÃ¡vol tartani a lÃ¡nytÃ³l, de azt javasolni, hogy adjon egy kis idÅt, amÃ­g leÃ¼l a por... talÃ¡n nem hÃ¼lye Ã¶tlet.

âRendben, de ez a helyâ â mutatott a klubra â ânem biztonsÃ¡gos a hÃºgodra nÃ©zve, Ã©s ezt te is tudod!â FeltÃ©pte kocsija ajtajÃ¡t Ãºgy, hogy Chadnek hÃ¡tra kellett lÃ©pnie, hogy ne Ã¼sse szÃ©t a tÃ©rdÃ©t. MiutÃ¡n becsapta maga mÃ¶gÃ¶tt az ajtÃ³t, szinte azonnal elszÃ¡guldott fÃ¼stÃ¶lgÅ gumicsÃ­kokat hagyva maga utÃ¡n.

Trevor, amikor mÃ¡r olyan messze jÃ¡rt, hogy Chad nem lÃ¡thatta a kocsija fÃ©nyeit, elÅvette mobiljÃ¡t Ã©s tÃ¡rcsÃ¡zni kezdte a szÃ¡mÃ¡t egy ismerÅsÃ©nek, aki tartozott neki egy szÃ­vessÃ©ggel. LehÃºzÃ³dott a legkÃ¶zelebbi Ã©jjel-nappalinÃ¡l az egyik kamion mÃ¶gÃ©, hogy lehetÅleg senki se vegye Ã©szre.

Nagyon feszÃ©lyezte, hogy hÃ¡trahagyta Envyt azok utÃ¡n, hogy lÃ¡tta, hogyan nÃ©z rÃ¡ Devon. MÃ©g ha nem is Devon a gyilkos, akit keres, az a tekintet semmi jÃ³t nem jelentett. Chad azt gondolta, hogy erÅbÅl felÃ© kerekedhet, ha EnvyrÅl van szÃ³? LÃ¡ssuk, mit fog szÃ³lni ahhoz, ha rÃ¡jÃ¶n, hogy Å a gyengÃ©bb. MÃ©g Jasont is lenyomta volna ott helyben.

Kat visszÃ¡bb hÃºzÃ³dott az Ã¡rnyak kÃ¶zÃ©, amikor Chad felÃ© fordult Ã©s az irÃ¡nyÃ¡ba tekintett. MegrÃ¡ncolta homlokÃ¡t, bÃ¡r tudta, hogy kÃ©ptelensÃ©g, hogy meglÃ¡ssa... Chad nem rendelkezhetett az alakvÃ¡ltÃ³k Ã©jjellÃ¡tÃ³ kÃ©pessÃ©gÃ©vel. FÃ©lresimÃ­totta szemÃ©be lÃ³gÃ³ hajÃ¡t, Ã©s vÃ¡rt egy kicsit, ahogy Chad felÃ© nÃ©zett, majd sÃ³hajtott egyet, majd megfordult Ã©s visszament a klubba.

TehÃ¡t Trevor egy beÃ©pÃ­tett zsaru Ã©s Chad hÃºga mÃ©g csak nem is sejti... Ã©s nyilvÃ¡nvalÃ³an Jason se. Ãs pont itt nyomoz egy Ã¼gyÃ¶n. Kat Ã¶sszeszorÃ­totta fogait, hisz tudta, csakis a gyilkossÃ¡gokrÃ³l lehet szÃ³. El kell mondania mindezt Warrennek Ã©s igyekezniÃ¼k kell kiderÃ­teni, ki hagyja hÃ¡tra a vÃ©res nyomokat, mielÅtt Åket kezdik el vÃ¡dolni.



*****



Envy lassan felÃ¡llt Ã©s azon tÃ¶prengett, hogy Devon miÃ©rt nem azzal kezdte, hogy Å a tulaj Ã©s hogy akÃ¡r Å maga is simÃ¡n felveheti. UtÃ¡lta, ha hazudnak neki, de nem ismertÃ©k mÃ©g egymÃ¡st, Ã©s a fÃ©rfi nem tartozott neki semmivel, Ã­gy inkÃ¡bb megtartotta magÃ¡nak, amit hirtelen mondani akart. Nem lett volna jÃ³, ha kibuggyan belÅle a harag.

âEz igen gyors volt...â â nÃ©zett rÃ¡ magyarÃ¡zatot vÃ¡rva, Ã©s keresztbe tette karjait.

âSzÃ³ltam az Ã©rdekedben. NÃ©ha hallgatnak is rÃ¡m.â Devon kÃ­vÃ¡ncsian vizslatta a lÃ¡nyt, Ã©rezte, hogy megvÃ¡ltozott az illata. Haragudott rÃ¡. ImÃ¡dta a harag illatÃ¡t.

âTalÃ¡n mert te vagy a tulaj.â â ezzel a megjegyzÃ©ssel el is tÅ±nt Envy ajkÃ¡rÃ³l a mosoly.

SzÃ³val ezÃ©rt ilyen dÃ¼hÃ¶s. Ãgy lÃ¡tszik, nem szereti, ha azt Ã©rzi, valaki takargat elÅtte valamit. JÃ³ tudni. Devon kissÃ© meghajolt Ã©s elÅrebiccentett fejjel hozzÃ¡tette: âÃn csak az egyik tulaj vagyok. A kÃ©t fivÃ©remmel Ã©s a hÃºgommal egyÃ¼tt vezetjÃ¼k ezt a klubot. Amikor Ãºj embereket veszÃ¼nk fel, igyekszÃ¼nk egyeztetni egymÃ¡ssal elÅtte.â

Envy felpillantott a fÃ©rfira Ã©s hirtelen rossz Ã©rzÃ©s fogta el. âBocsÃ¡nat, Ã©n nem Ãºgy...â â de a gondolat kÃ¶zepÃ©n feladta Ã©s magadÃ³an engedte le karjait.

âDe legalÃ¡bb a sokkolÃ³ a zsebedben marad...â â mosolygott Devon, lecsapva a labdÃ¡t Ã©s remÃ©lve, hogy ezzel feloldja a kÃ­nos helyzetet.

Envy elpirult Ã©s Ãºgy Ã©rezte ki kell kerÃ¼lnie a fÃ©rfi szemei elÅl, mielÅtt mÃ©g nagyobb baromsÃ¡got csinÃ¡lna. âA legtÃ¶bbszÃ¶r dÃ©lutÃ¡nonkÃ©nt melÃ³zok, de holnap szabad vagyok, szÃ³val ha...â â prÃ³bÃ¡lt idegesen informatÃ­v lenni, mikÃ¶zben le se vette a szemÃ©t a kijÃ¡ratrÃ³l Ã©s Ã¼gyesen elkezdett az ajtÃ³ felÃ© somfordÃ¡lni, mielÅtt megcsinÃ¡lja Ã©lete legrÃ¶videbb alkalmazotti jogviszonyÃ¡t.

âAkkor holnap.â â zÃ¡rta le Devon Ã©s kinyitotta neki az ajtÃ³t, ahogy szinte tÅ±kÃ¶n lÃ©pkedve araszolt a lÃ¡ny kifelÃ©. âHÃ©tkor.â

NÃ©zte, ahogy szinte elfut Ã©s hagyta, hadd menjen, hisz tudta, Ãºgyis utolÃ©ri, akÃ¡rmilyen messzire is jut. BezÃ¡rta az iroda ajtajÃ¡t Ã©s a monitor felÃ© fordul, hogy tekintetÃ©vel kÃ­sÃ©rje ki a lÃ¡nyt, ahogy a tÃ¡nctÃ©r szÃ©lÃ©n tÃ¶rt utat magÃ¡nak a lÃ©pcsÅk felÃ©. Szemei Ã¶sszÃ©bb szÅ±kÃ¼ltek, ahogy az egyik srÃ¡c a ma esti csetepatÃ©bÃ³l megragadta a lÃ¡ny karjÃ¡t, hogy felhÃ­vja magÃ¡ra a figyelmet. Devon elindult az ajtÃ³ felÃ©, de Kat Ã©ppen akkor lÃ©pett be rajta, Ã­gy nem tudott Envy utÃ¡n indulni.

âA csaj a sokkolÃ³val...â - kezdte Kat, de elakadt a hangja, ahogy bÃ¡tyja kemÃ©ny tekintetÃ©t meglÃ¡tta.

âA neve Envy Ã©s holnap este fogod betanÃ­tani. Most vettem fel pincÃ©rnek.â Devon keresztbe tette a karjai Ã©s nekidÅlt az Ã­rÃ³asztala szÃ©lÃ©nek.

âJÃ³l van mÃ¡r, vegyÃ©l vissza, nekem ne kemÃ©nykedjÃ©l...â â biccentette oldalra a fejÃ©t Kat pimaszul, kÃ¶zben Devon visszanÃ©zett a monitorra Ã©s kezdett feszÃ¼lttÃ© vÃ¡lni. Ahogy kÃ¶vette bÃ¡tyja tekintetÃ©t, elmosolyodott, ahogy meglÃ¡tta Jasont Ã©s Envyt a kÃ©pernyÅ kÃ¶zepÃ©n. âNocsak, nocsak, valakinek igen sok rajongÃ³ja akadt ma este...â Tudta, hogy ez Ã­gy nem teljesen fedi a valÃ³sÃ¡got, de kÃ­vÃ¡ncsi volt Devon reakciÃ³jÃ¡ra. Nem kellett sokÃ¡ig vÃ¡rnia, hisz hallotta, ahogy a vÃ©kony mÅ±anyag megrepedt a szÃ©k tÃ¡mlÃ¡jÃ¡n, amelyet bÃ¡tyja tÃºl erÅsen markolt meg.

Devon visszapillantott Katre: âMiÃ©rt vagy az irodÃ¡mban?â

Kat csak mosollyal vÃ¡laszolt. Ezzel a sztorival most ki fog akasztani mindenkit. OdasÃ©tÃ¡lt a monitorhoz Ã©s elkezdett magyarÃ¡zni. âEz a csÃ¡vÃ³, a neve Jason Fox Ã©s jÃ³ darabig fÅ±zte lent az agyam a bÃ¡rban, mielÅtt a kÃ©t barÃ¡tja megjelent volna.â

Devon felhÃºzta a szemÃ¶ldÃ¶kÃ©t, vÃ¡rva, hogy hÃºga vÃ©gre a lÃ©nyegre tÃ©rjen.

âJason volt az, aki leadta a csajnak a drÃ³tot, hogy jobban jÃ¡r, ha ellÃ¡togat hozzÃ¡nk a klubba. De igazÃ¡bÃ³l csak randizni akart vele.â SzÃ¡ja sarkÃ¡ra mosolyt csalt, ahogy hallotta, Devon kezÃ©tÅl a repedÃ©s egyre tovÃ¡bb halad a szÃ©k tÃ¡mlÃ¡jÃ¡n. âNem egÃ©szen vÃ¡gom, hogy a csaj mit mondhatott neki, de Jason azt vÃ¡laszolta: âDe akkor miÃ©rt bulizik mÃ¡s csajjal?ââ

âTehÃ¡t akkor Å az oka annak, hogy Envy idejÃ¶tt...â â mondta Devon vontatottan, Ã©s ledobta a kezÃ©hez tapadt mÅ±anyagdarabot az asztalra. âGondolom van valami Ã©rtelme is, hogy ilyenekkel tÃ¶ltÃ¶d a fejem ilyenkor...â

âÃ, drÃ¡gÃ¡m, el se hinnÃ©d... de tudod olyan cukker vagy, amikor utÃ¡lsz...â â mosolygott Kat, Ã©s Ãºgy Ã©rezte elÃ©ggÃ© megfeszÃ­tette a hÃºrt Ã©s kiÃ©lvezte a helyzetet mÃ¡ra, Ãºgy dÃ¶ntÃ¶tt ideje nekikezdeni a lÃ©nyegi informÃ¡ciÃ³knak, amikor Devon tekintete elÃ©rte a hitelesÃ­tett âmost baszlak szÃ¡jonâ Ã¡llapotot. Kat egy napon biztos, hogy levÃ©deti ezt a kifejezÃ©st, mint a csalÃ¡d vÃ©djegyÃ©t. âNa mindegy, a lÃ©nyeg, hogy Ãºgy hallottam, az egÃ©sz az elejÃ©tÅl kezdve meg volt jÃ¡tszva. A bÃ¡tyja adta a csajnak a sokkolÃ³t, mert tudta, hogy van annyira hÃ¼lye, hogy hasznÃ¡lja is, ha felbasszÃ¡k az agyÃ¡t, plÃ¡ne, hogy a mÃ¡sik csÃ¡vÃ³ Ã©ppen megcsalta... mert hÃ¡t akÃ¡rhogy is szÃ©pÃ­tjÃ¼k, Trevor Ã©ppen megcsalta.â

âTessÃ©k?â - mordult fel Devon rosszallÃ³ Ã©rzÃ©ssel, hogy vajon hova vezet a sztori.

Kat a rÃ¡ kÃ¶vetkezÅ tÃ­z percben rÃ©szletesen tÃ¡jÃ©koztatta bÃ¡tyjÃ¡t mindenki mocskos kis titkÃ¡val kapcsolatban. De pusztÃ¡n a mÃ³ka kedvÃ©Ã©rt megtartotta magÃ¡nak, hogy Jason igencsak bele van zÃºgva Envybe.




Конец ознакомительного фрагмента.


Текст предоставлен ООО «ЛитРес».

Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию (https://www.litres.ru/amy-blankenship/holdtanc/) на ЛитРес.

Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.


